Több mint kétmillióan nézték meg egy hét alatt Stephen Hawking doktori értekezésését

Több mint kétmillióan voltak kíváncsiak egy hét alatt Stephen Hawking elméleti fizikus 1965-ben készült doktori értekezésére, amelyet a tudós ingyen tett hozzáférhetővé - számolt be róla a hétvégén BBC News.

  • MTI
AFP / Adrian Dennis

 Hawking A táguló univerzumok tulajdonságai című doktorija olyan nagy érdeklődést keltett, hogy a forgalom miatt egy időre összeomlott a Cambridge-i Egyetem kiadvány szekciójának honlapja. Több mint félmillióan próbálták meg letölteni a dolgozatot.

 

Arthur Smith, az egyetem tudományos kommunikációért felelős helyettes vezetője "monumentálisnak" nevezte az adatokat. Mint hozzáfűzte: Hawking értekezése az egyetem Apollo archívumának eddigi messze legnagyobb érdeklődést kiváltó darabja. "Megkockáztatom, szerintem Hawking professzor doktori értekezése a legkeresettebb dokumentum, bármely kutatási adatbázist tekintve" - jelentette ki.

 

Egy 51 éves dokumentum miatt omlott össze Cambridge-i Egyetem könyvtárának szervere

Összeomlottak a Cambridge-i Egyetem könyvtárának szerverei, miután ingyenesen elérhetővé tették Stephen Hawking doktori értekezését. 134 oldalas dokumentum annyira népszerűnek bizonyult, hogy az egyetem szerverei nem bírták el a forgalmat - írja a BBC. Az egyetem internetes adatbázisába több verziót (különböző tömörítettségű, eltérő méretű pdf file-okat) is feltöltöttek az 1966-ban írt tudományos munkából, de így sem bírták, bírják a szerverek a felfokozott érdeklődést.

 

Hawking 24 évesen írta a 134 oldalas dokumentumot a cambridge-i Trinity Hall posztgrauális hallgatójaként. Az egyetem adatai szerint a hétfőn szabadon hozzáférhetővé tett doktorit több mint kétmillió alkalommal tekintette meg mintegy 800 ezer egyéni böngésző a világ minden sarkából.

 

Korábban a professzor dolgozatának lemásolásért, beszkenneléséért vagy azért, ha valaki személyesen ment el a könyvtárba, hogy elolvassa, 65 fontot kellett fizetnie az egyetemnek. Az egyetem reméli, hogy Hawking példáját követve más egykori hallgatói is szabadon hozzáférhetővé teszik tudományos munkáikat. Smith szerint ugyanis "semmi értelme elzárni a tudást és az információt".

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.