Több mint kétmillióan nézték meg egy hét alatt Stephen Hawking doktori értekezésését

Több mint kétmillióan voltak kíváncsiak egy hét alatt Stephen Hawking elméleti fizikus 1965-ben készült doktori értekezésére, amelyet a tudós ingyen tett hozzáférhetővé - számolt be róla a hétvégén BBC News.

  • MTI
AFP / Adrian Dennis

 Hawking A táguló univerzumok tulajdonságai című doktorija olyan nagy érdeklődést keltett, hogy a forgalom miatt egy időre összeomlott a Cambridge-i Egyetem kiadvány szekciójának honlapja. Több mint félmillióan próbálták meg letölteni a dolgozatot.

 

Arthur Smith, az egyetem tudományos kommunikációért felelős helyettes vezetője "monumentálisnak" nevezte az adatokat. Mint hozzáfűzte: Hawking értekezése az egyetem Apollo archívumának eddigi messze legnagyobb érdeklődést kiváltó darabja. "Megkockáztatom, szerintem Hawking professzor doktori értekezése a legkeresettebb dokumentum, bármely kutatási adatbázist tekintve" - jelentette ki.

 

Egy 51 éves dokumentum miatt omlott össze Cambridge-i Egyetem könyvtárának szervere

Összeomlottak a Cambridge-i Egyetem könyvtárának szerverei, miután ingyenesen elérhetővé tették Stephen Hawking doktori értekezését. 134 oldalas dokumentum annyira népszerűnek bizonyult, hogy az egyetem szerverei nem bírták el a forgalmat - írja a BBC. Az egyetem internetes adatbázisába több verziót (különböző tömörítettségű, eltérő méretű pdf file-okat) is feltöltöttek az 1966-ban írt tudományos munkából, de így sem bírták, bírják a szerverek a felfokozott érdeklődést.

 

Hawking 24 évesen írta a 134 oldalas dokumentumot a cambridge-i Trinity Hall posztgrauális hallgatójaként. Az egyetem adatai szerint a hétfőn szabadon hozzáférhetővé tett doktorit több mint kétmillió alkalommal tekintette meg mintegy 800 ezer egyéni böngésző a világ minden sarkából.

 

Korábban a professzor dolgozatának lemásolásért, beszkenneléséért vagy azért, ha valaki személyesen ment el a könyvtárba, hogy elolvassa, 65 fontot kellett fizetnie az egyetemnek. Az egyetem reméli, hogy Hawking példáját követve más egykori hallgatói is szabadon hozzáférhetővé teszik tudományos munkáikat. Smith szerint ugyanis "semmi értelme elzárni a tudást és az információt".

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.