Te is bumeránggyerek vagy? Még mindig sokan ragadnak a "mamahotelben"

A 21-29 éves korosztály jelentős része nem tud vagy nem akar elszakadni családjától: a megkérdezettek több mint fele...

  • eduline/mti
Kényszerből vagy kényelemből: még mindig népszerű a "mamahotel"
Stiller Ákos

A 21-29 éves korosztály jelentős része nem tud vagy nem akar elszakadni családjától: a megkérdezettek több mint fele még együtt él a szüleivel - derül ki egy felmérésből. Máshol is hasonlóak az arányok, a "mamahotelben" ragadt amerikai huszonévesekről itt olvashattok.

A K&H Banknak a pályakezdők jólétével foglalkozó kutatása a fiatalok elégedettségét az alapján értékeli, hogy mennyire tartják fontosnak életük különböző területeit. A leglényegesebb tényező a család, ezt a fiatalok 57 százaléka sorolta az első három legfontosabb helyre. A válaszadók csaknem 50 százaléka a saját szüleit tartja példaképnek. Ezzel szemben meglepő adat, hogy saját család alapításában nem jár élen a korosztály: házasságban 9 százalékuk él (ez az arány a 26 év felettiek körében 18 százalék) - közölte a felmérés kommunikációjával foglalkozó cég csütörtökön.

A fiatalok több mint fele még együtt él a szüleivel, a keleti régióban 67 százalékuk. A szüleikkel együtt élők több mint 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez az állapot teljesen megfelelő számára, ugyanennyien érzik úgy, hogy minden támogatást megkapnak a szülőktől. A budapestiek háromnegyede, a kisebb városokban élők 29 százaléka tart fenn önálló háztartást.

A nők 62 százaléka vallotta magát párkapcsolatban élőnek, míg a férfiaknak csak 42 százaléka. A kisebb városokban a fiatalok 46 százaléka egyedülálló, a párkapcsolatban lévők 23 százaléka együtt él, míg Budapesten ez az arány 32 százalék.

A válaszadók 91 százalékának jelenleg nincs gyermeke, a 26 évnél idősebbek körében is csak minden ötödiknek. A fiatalok 11 százaléka egyáltalán nem, 60 százalékuk viszont az elkövetkező három évben tervez gyermeket vállalni. Családi körülményeikkel a megkérdezettek elégedettek voltak, az összes vizsgált életkomponens között ez érte el a legmagasabb értéket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.