Százötvenen kaptak közigazgatási ösztöndíjat

Megkezdte külföldi szakmai gyakorlatát az a százötven fiatal, aki idén elnyerte a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjat és...

  • MTI

Megkezdte külföldi szakmai gyakorlatát az a százötven fiatal, aki idén elnyerte a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjat és már túl van a hazai féléves gyakorlaton - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).

Az ösztöndíjasok idén 28 országot céloztak meg, a legtöbben Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Ausztriában és Franciaországban töltik szakmai gyakorlatukat.

A programra idén négyszeres túljelentkezés volt, végül 151 fiatalt választottak ki, akik márciusban kezdték meg a féléves hazai szakmai tapasztalatszerzést. Ezt követően most számos uniós ország minisztériumaiban, kormányhivatalaiban, magyar külképviseleteken, illetve nemzetközi szervezeteknél teljesítenek két hónapos gyakorlatot. Munkájukat a kinti helyszíneken egy-egy külföldi mentor is segíti.

A legtöbben, 31-en Németországba utaztak, Belgiumba 18-an, Ausztriába 16-an látogattak külföldi közigazgatási tanulmányaik célországaként, de vannak, akik Csehországban, Dániában, Észtországban, Hollandiában, Írországban, Máltán, Svédországban, Szlovéniában, Törökországban töltik gyakorlati idejüket.

Az ott szerzett tapasztalatokról az ösztöndíjasok rendszeres időközönként és a program végén is beszámolnak. A szakmai program utolsó két hónapját ismét Magyarországon töltik, és számos közigazgatással és EU-s szakismeretekkel kapcsolatos képzésen, készségfejlesztő tréningen vehetnek részt. A végén írásbeli vizsgát tesznek, amelynek teljesítése egyúttal kiváltja a közigazgatási alapvizsgát.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.