Százezer felnőtt tanulhat ingyen nyelvtanfolyamokon és informatikai képzéseken

Százezer felnőtt kaphat támogatást informatikai és idegen nyelvi képzésekhez: a kiemelt uniós projekt elindítását...

  • MTI
hvg.hu

Százezer felnőtt kaphat támogatást informatikai és idegen nyelvi képzésekhez: a kiemelt uniós projekt elindítását kedden jelentette be Hidas János, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) elnöke.

Az idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése elnevezésű uniós projekt keretösszege több mint 12,5 milliárd forint. Egy jelentkező maximum bruttó 90 ezer forint képzési keretösszeg felhasználására jogosult. A hátrányos helyzetű kistérségekben élőknek csak 2 százalékos önrészt kell befizetniük, a többieknek 5 százalékos az önrész - közölte a KIH elnöke.

A felnőttképzési program kiemelten kezeli a munkanélkülieket, a kismamákat, a romákat, a legszegényebb környezetben élőket és a 45 év felettieket. Ám bárki jelentkezhet, aki elmúlt 18 éves és nincs nappali tagozatos államilag finanszírozott középiskolai és felsőoktatási hallgatói jogviszonya, illetve nem vesz igénybe más, azonos témájú uniós képzési támogatást. Az élethosszig tartó tanulás jegyében a képzéseknek nincs felső korhatára.

Ma Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 85 százaléka nem beszél semmilyen idegen nyelvet, de az informatikai képzettség területén is hasonlóak az adatok. Ugyanakkor már szinte alig van olyan álláshirdetés, ahol minimális elvárásként nem kérnek idegen nyelvi, illetve informatikai alapismereteket - mondta Hidas János.

A KIH elnöke hozzátette: a kormány egymillió munkahely létrehozását tűzte ki célul, de a munkaerőpiac elvárásainak meg kell tudni felelni; az ország versenyképessége azon is múlik, hogy polgárai versenyképes tudással rendelkeznek-e. A jelentkezők a következő két évben az ország egész területén összesen 300 képző helyen tanulhatnak majd.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: olyan projekt indul el, amelyre nagyságrendjét és céljait tekintve még nem volt példa Magyarországon.

A kormány számára az egyik legnagyobb kihívás a foglalkoztatás javítása - mondta az államtitkár. Kitért arra is: amikor külföldi befektetőkkel tárgyal, az egyik legelső kérdés mindig az, hogy van-e megfelelően képzett munkaerő az adott területen. A nyelvi és informatikai képzések önmagukban nem fogják megoldani a foglalkoztatási problémákat, de az elhelyezkedést mindenképpen megkönnyítik - tette hozzá. A képzésekről bővebb tájékoztató a www.tudasodajovod.hu oldalon található.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.