Röpke 2,3 milliárdért vettek épületeket az MNB iskolájának

Eredetileg olcsóbban árulták a leendő oktatási és kutatási központ épületet, de a jegybank alapítványa feljebb tornázta az árat - írja a 444.hu.

  • Eduline
Több jut a Magyar Nemzeti Bank alapítványaira, mint a felsőoktatásra
Túry Gergely

A Mátyás király utca 44. szám alatt lévő villában lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) képzési és kutatási központja. Az épületet 1,3 milliárd forintért vásárolták egy, a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett offshore-cégtől - írja a 444.hu.

Az alapítvány tervei szerint ez lesz ''a geostratégia és a geopolitika hazai központja''. Az épületet eredetileg 950 millió forintért árulták az Abraham Properties oldalán, a 444 cikkének megjelenése óta - amely szerint vannak aranyozott csaptelepek, luxuspanoráma és antik bútorok is - azonban már lekerült a netről a hirdetés.

Az alapítvány egyébként vett egy másik épületet is a budai Várban, az Úri utca 72. szám alatt - itt a székházat tervezik kialakítani.

Az MNB eddig öt, Pallas Athéné nevű alapítványt hozott létre 160 milliárd forintból, majd további 90 milliárd forintot adott nekik ingatlanvásárlásra és felújításra.

A PAGEO-t még Matolcsy György elnöksége idején alapították. Matolcsy akkor azt mondta, hogy az új közgazdasági képzések nem a "bukott neoliberális tanokat hirdetik", a közgazdasági és pénzügyi oktatásban pedig fordulatra, ehhez új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség. Az MNB alapítványaira egyébként jóval több pénz megy el, mint a felsőoktatás éves állami támogatása.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.