Röpke 2,3 milliárdért vettek épületeket az MNB iskolájának

Eredetileg olcsóbban árulták a leendő oktatási és kutatási központ épületet, de a jegybank alapítványa feljebb tornázta az árat - írja a 444.hu.

  • Eduline
Több jut a Magyar Nemzeti Bank alapítványaira, mint a felsőoktatásra
Túry Gergely

A Mátyás király utca 44. szám alatt lévő villában lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) képzési és kutatási központja. Az épületet 1,3 milliárd forintért vásárolták egy, a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett offshore-cégtől - írja a 444.hu.

Az alapítvány tervei szerint ez lesz ''a geostratégia és a geopolitika hazai központja''. Az épületet eredetileg 950 millió forintért árulták az Abraham Properties oldalán, a 444 cikkének megjelenése óta - amely szerint vannak aranyozott csaptelepek, luxuspanoráma és antik bútorok is - azonban már lekerült a netről a hirdetés.

Az alapítvány egyébként vett egy másik épületet is a budai Várban, az Úri utca 72. szám alatt - itt a székházat tervezik kialakítani.

Az MNB eddig öt, Pallas Athéné nevű alapítványt hozott létre 160 milliárd forintból, majd további 90 milliárd forintot adott nekik ingatlanvásárlásra és felújításra.

A PAGEO-t még Matolcsy György elnöksége idején alapították. Matolcsy akkor azt mondta, hogy az új közgazdasági képzések nem a "bukott neoliberális tanokat hirdetik", a közgazdasági és pénzügyi oktatásban pedig fordulatra, ehhez új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség. Az MNB alapítványaira egyébként jóval több pénz megy el, mint a felsőoktatás éves állami támogatása.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.