Rekorder: százhétszer bukott meg a KRESZ-vizsgán

Százhétszer bukott meg a KRESZ-vizsgán egy 28 éves londoni lakos - eddig.

  • MTI
MTI Fotó: Földi Imre
Százhétszer bukott meg a KRESZ-vizsgán egy 28 éves londoni lakos - eddig. Teljesítménye már régóta brit országos rekord. Az elméleti vizsga díja 31 font, így eddig már több mint 1 millió 150 ezer forintnyi fontjába került a bukássorozat. A teszt megoldására 57 percet kap a vizsgázó, és 50 kérdésből legalább 43-at kell helyesen megválaszolnia a sikerhez.

A 107-szeres bukó fölényesen vezet a brit kudarclistán, az utána következő még 90-szer sem vizsgázott sikertelenül. A világbajnoktól mindazonáltal messze elmarad a brit rekorder. Dél-Koreában egy nő csak 960-ikra ment át az elméleti teszten, fél évtizeden át szinte mindennapos foglalatossága volt a KRESZ-vizsgázás.

Ami a gyakorlati részt illeti, a brit bukásbajnok egy férfi. Harminchetedik próbálkozásra sikerült levizsgáznia. Ő sem költött keveset, 2.294 fontjába került a gyakorlati vizsga, amelynek "darabja" 62 font hétköznap napközben, vagy 75 font este vagy hétvégén.

Mind az elméleti kudarcrekorder, mind a gyakorlati bukáscsúcstartó egész jó használt kocsit is vehetett volna tanulópénzéért - jegyezte meg a The Daily Telegraph című brit lap.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.