Mennyit lehet keresni külföldön diploma nélkül?

Nem csak az orvosok pályáznak egyre nagyobb számban külföldre, úgy tűnik, más végzettségű pályakezdők sem riadnak...

  • Eduline

Nem csak az orvosok pályáznak egyre nagyobb számban külföldre, úgy tűnik, más végzettségű pályakezdők sem riadnak vissza attól, hogy más országban keressenek állást. Annál is inkább, mert külföldön – számos állásportál és felmérés adatai szerint – a magas jövedelemhez nem feltétlenül kell felsőfokú végzettség.

túry

A CNN közzétette azoknak a jól fizető állásoknak a listáját, amelyekhez az érettségin kívül nem kell más, mint némi munkatapasztalat és egy tanfolyam.

1. Benzinkútvezető

Átlagos havi kereset: 6 ezer dollár, vagyis 1 millió 320 ezer forint

Ahhoz, hogy valaki jól vezessen egy töltőállomást, kell némi üzleti véna, ezen kívül a beosztottakat is megfelelően kell irányítani. A nyitvatartási idő, a termékek és szolgáltatások árának, valamint az alkalmazottak munkakörének meghatározása is mind a vezető feladata.

2. Ingatlanügynök

Átlagos havi kereset: 5900 dollár, vagyis 1 millió 300 ezer forint

Egy jó ingatlanügynök tisztában van a piaci folyamatokkal, teljes körű ügyintézést biztosít ingatlaneladás és -vásárlás esetén, ezen kívül a bérléssel és a kölcsönnel kapcsolatos teendőkben is segítséget nyújt.

3. Házi gondozás

Átlagos havi kereset: 4700 dollár, vagyis 1 millió 34 ezer forint

A házi ápolókat felügyelő személy ellenőrzi, hogy a gondozó megfelelően látja-e el a feladatát, illetve hogy teljesülnek-e az egészségügyi és egyéb feltételek az ápolt beteg otthonában.

MTI / Kálmándy Ferenc

4. Repülési szolgáltatásirányító

Átlagos havi kereset: 4500 dollár, vagyis 995 ezer forint

A repülési szolgáltatásirányító felel a légiutas-kísérőkért és az egyéb kisegítő személyzetért: ellenőrzi az öltözéküket, a viselkedésüket és a munkájukat. Mekkora fizetésre számíthatsz itthon diploma nélkül? A hiányszakmákról itt olvashatsz bővebben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.