Öt dúsgazdag híresség, aki soha nem szerzett diplomát a jogi karon

A jogi diploma nem feltétlenül garancia a hírnévre és álomfizetésre – így gondolkodtak azok a hírességek, akik...

  • Eduline

A jogi diploma nem feltétlenül garancia a hírnévre és álomfizetésre – így gondolkodtak azok a hírességek, akik félbehagyták az egyetemet, hogy egy teljesen más területen próbáljanak szerencsét. Az AboveTheLaw gyűjteménye. További hírességekről, akik nem szereztek diplomát, itt olvashattok.

1. Paul Simon

Miután a magyar származású amerikai énekes és dalszövegíró angol szakos diplomát szerzett, a Brooklyn Law School joghallgatója lett. A zene azonban fontosabb volt számára, így hamar ott hagyta az egyetemet.

Paul Simon
Wikipedia

2. Theodore Roosevelt

Az Egyesült Államok 26. elnöke a Harvardon diplomázott, majd a Columbia Law School hallgatójaként folytatta tanulmányait. Nem sokkal később a New York-i közgyűlésben ajánlottak neki állást, emiatt félbehagyta a jogi képzést.

Theodore Roosevelt
Wikipedia

3. Harper Lee

Harper Lee igazi egykönyves írónő. A „Ne bántsátok a feketerigót” című művéért Pulitzer-díjat kapott, a regény alapján készült film több Oscart is nyert. Harper Lee az Alabama School of Law diákjaként egy év után rájött, hogy nem neki való a jogi pálya, inkább írni szeretne. Miután egy nyarat Oxfordban töltött cserediákként, otthagyta az egyetemet, és New Yorkba költözött.

Harper Lee 2007-ben George W. Bushtól vette át az Elnöki Szabadságérmet
Wikipedia

4. Al Gore

Az USA egykori alelnöke szintén a Harvardon végzett, majd a Vanderbilt Law School joghallgatója lett. Tanulmányait azért hagyta félbe, mert elindult a Kongresszus alsóházi választásain Tennessee állam képviselőjeként, és nyert.

Wikipedia

5. Diane Sawyer

Az amerikai sztárújságírónő egyetlen szemesztert végzett el a Louisville School Of Law-n, majd úgy döntött, mégsem jogász lesz, a média jobban érdekelte. Jelenleg az ABC híradójának műsorvezetője.

Diane Sawyer
Wikipedia
Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.