Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A pályakezdő főiskolás fiatalok 85 százaléka valószínűnek tartja, hogy el tud helyezkedni a szakterületén, ugyanakkor...

A pályakezdő főiskolás fiatalok 85 százaléka valószínűnek tartja, hogy el tud helyezkedni a szakterületén, ugyanakkor közel felük tervez külföldi munkavállalást a közeljövőben - derül ki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) mintegy 500 hallgató megkérdezésével készült felméréséből.
Az intézmény összegzése szerint a felmérést kitöltő, még a BKF-re járó fiatalok alapvetően bizakodók munkaerő-piaci lehetőségeiket tekintve: 19 százalékuk egészen biztos benne, hogy rövid időn belül sikerül a szakterületén elhelyezkednie, kétharmaduk szerint pedig ez jó eséllyel menni fog. Bevallásuk szerint felük már a főiskolai évek alatt talált állást, a végzés után pedig álláskeresők 87 százaléka 3 hónapon belül el tudott helyezkedni. A betöltött pozíciókhoz közel ugyanakkora arányban álláshirdetés útján, mint személyes ismeretség révén jutottak a kérdőív kitöltői.
Érdekesség, hogy leendő fizetésükkel kapcsolatban azonban pesszimistábbak a hallgatók, mint amiről már munkába állt társaik beszámolnak. Míg a jelenleg még tanulók átlagosan nagyjából 163 ezer forintra becsülik a friss diplomások átlagkeresetét, és maguk 190 ezer forinttal lennének elégedettek, a végzett hallgatók ezzel szemben jelenlegi főállásukban átlagosan nettó 204 ezer forintot keresnek havonta, 12 százalékuk pedig 300 ezer forintnál is többet visz haza.
Elhelyezkedésük sikerének kulcsát a valódi, használható tudás és gyakorlati tapasztalat megszerzésében látják a jelenlegi, és a volt hallgatók. Ennek érdekében tanulmányaik végzése közben a válaszadók 64 százaléka végzett a tanultakhoz kapcsolódó szakmai munkát.
Az összegzés kitér arra is, hogy a már végzettek 10 százaléka felsőfokú tanulmányai alatt vagy végzettsége megszerzése után tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön, 100 hallgatóból 14 pedig dolgozott valamennyi időt más országban. A jelenlegi hallgatóknak még határozottabb elképzeléseik vannak e tekintetben: felük azt tervezi, hogy a diploma megszerzése után külföldön is vállal munkát. A terület elvárásaival szinkronban kiemelkedően magas ez az arány a turizmus-vendéglátásképzésen tanulók körében. A külföldi tapasztalatoknak is köszönhetően a felmérésben részt vevő fiatalok 70 százaléka beszél saját bevallása szerint magas szinten legalább egy nyelvet, 42 százalék pedig két vagy több idegen nyelvet is ismer.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).