A pályakezdő főiskolás fiatalok 85 százaléka valószínűnek tartja, hogy el tud helyezkedni a szakterületén, ugyanakkor...
A pályakezdő főiskolás fiatalok 85 százaléka valószínűnek tartja, hogy el tud helyezkedni a szakterületén, ugyanakkor közel felük tervez külföldi munkavállalást a közeljövőben - derül ki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) mintegy 500 hallgató megkérdezésével készült felméréséből.
Az intézmény összegzése szerint a felmérést kitöltő, még a BKF-re járó fiatalok alapvetően bizakodók munkaerő-piaci lehetőségeiket tekintve: 19 százalékuk egészen biztos benne, hogy rövid időn belül sikerül a szakterületén elhelyezkednie, kétharmaduk szerint pedig ez jó eséllyel menni fog. Bevallásuk szerint felük már a főiskolai évek alatt talált állást, a végzés után pedig álláskeresők 87 százaléka 3 hónapon belül el tudott helyezkedni. A betöltött pozíciókhoz közel ugyanakkora arányban álláshirdetés útján, mint személyes ismeretség révén jutottak a kérdőív kitöltői.
Érdekesség, hogy leendő fizetésükkel kapcsolatban azonban pesszimistábbak a hallgatók, mint amiről már munkába állt társaik beszámolnak. Míg a jelenleg még tanulók átlagosan nagyjából 163 ezer forintra becsülik a friss diplomások átlagkeresetét, és maguk 190 ezer forinttal lennének elégedettek, a végzett hallgatók ezzel szemben jelenlegi főállásukban átlagosan nettó 204 ezer forintot keresnek havonta, 12 százalékuk pedig 300 ezer forintnál is többet visz haza.
Elhelyezkedésük sikerének kulcsát a valódi, használható tudás és gyakorlati tapasztalat megszerzésében látják a jelenlegi, és a volt hallgatók. Ennek érdekében tanulmányaik végzése közben a válaszadók 64 százaléka végzett a tanultakhoz kapcsolódó szakmai munkát.
Az összegzés kitér arra is, hogy a már végzettek 10 százaléka felsőfokú tanulmányai alatt vagy végzettsége megszerzése után tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön, 100 hallgatóból 14 pedig dolgozott valamennyi időt más országban. A jelenlegi hallgatóknak még határozottabb elképzeléseik vannak e tekintetben: felük azt tervezi, hogy a diploma megszerzése után külföldön is vállal munkát. A terület elvárásaival szinkronban kiemelkedően magas ez az arány a turizmus-vendéglátásképzésen tanulók körében. A külföldi tapasztalatoknak is köszönhetően a felmérésben részt vevő fiatalok 70 százaléka beszél saját bevallása szerint magas szinten legalább egy nyelvet, 42 százalék pedig két vagy több idegen nyelvet is ismer.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
