Nem tudnak nem nyerni: újabb 310 milliót kapott tehetséggondozásra a kormányközeli Új Nemzedék Központ

Még év elején adott be feljelentést az Állami Számvevőszék az uniós forrásokkal megkérdőjelezhetően gazdálkodó kormányközeli intézet ellen. Most újabb pályázatokon nyertek.

  • Eduline
MTI / Mohai Balázs

Mint arról beszámoltunk idén is milliárdokat szán a tehetségek támogatására a kormány a Nemzeti tehetségprogram keretein belül. Jövőre meg is duplázzák a támogatási keretet.

Az Új Nemzedék Központ már most jól járt, összesen nyolc pályázatát bírálták el pozitívan, így 312 millió forintot kaphatnak.

Korábban 6,5 milliárd forint értékű támogatást kapott az ÚNK a Tehetségek Magyarországa-program megvalósítására, mely most elnyert összeghez hasonlóan szintén a tehetséggondozásban kell lecsapódjon. Az pályázatok elnyerése miatt kiemelendő, hogy a szervezet több szálon kötődik a kormánypárt ifjúsági szervezetéhez, a Fidelitashoz.

A szervezet korábban látványosan gyorsan felhasznált 3 milliárd forintnyi uniós forrást, melyről ugyan benyújtották a saját elszámolásukat, azonban az ellenőrizhetetlen volt, mert a dokumentumok "eláztak" egy felhőszakadás következtében. Az Állami Számvevőszék a hiányosságok miatt feljelentést is tett a szervezet ellen. Valóban nem lehetett minden rendben, mert az első szabálytalannak tűnő esetek után átkerült az Emberi Erőforrások Minisztériumához a szervezet, és gyorsan menesztették az igazgatót. A megindított nyomozást idén júliusban lezárták a hatóságok, mondván nem történt bűncselekmény.

6,5 milliárdot kap az elszámoltathatatlan Új Nemzedék Központ

A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségével közösen indítja útjára 6,5 milliárdos tehetségsegítő programját az az Új Nemzedék Központ, amelyet az Állami Számvevőszék feljelentett, ugyanis a korábbi több mint 3 milliárd forintos programjával nem tudott elszámolni, ugyanis "eláztak" a dokumentumaik egy viharban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.