Nem kezdték el a jogi egyetemet, megszűnt az állásuk

Az elmúlt hetekben 29 végrehajtónak szűnt meg a megbízatása, ők azért vesztették el az állásukat, mert nincs jogi diplomájuk, és az egyetemre sem iratkoztak be, a távozókat új, jogvégzett szakemberekkel pótolják, az utóbbi időszak pályázatain például bírák, követeléskezelők és ügyvédek nyertek el végrehajtói posztot - írta Magyar Idők.

  • MTI
Börcsök Zsófia

A lap keddi száma szerint a napokban új pályázatot hirdetnek. Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a lapnak elmondta, most mintegy 190 szakember végzi el a szükséges feladatokat. Emlékeztetett, a jogszabály úgy rendelkezik, hogy 2017. december 31-én minden végrehajtónak rendelkeznie kellett jogi diplomával, ennek hiányában igazolnia kellett, hogy megkezdte egyetemi tanulmányait. Annak a végrehajtónak, aki nem tud iratot felmutatni arról, hogy felvették és be is iratkozott, megszűnik a megbízatása - mondta.

Hozzátette, a szakmai közösség létszáma idővel eléri majd a 230-at. A pályázatokon erős túljelentkezés tapasztalható, aminek az lehet az egyik oka, hogy az utóbbi évek szabálymódosításai nyomán mára jórészt megszűntek a vadnyugati viszonyok a végrehajtásban - fogalmazott Schadl György, aki úgy vélekedett: az új jogász szakemberekkel a végrehajtás színvonalának emelkedése várható, gyorsabban pont kerülhet egy-egy eljárás végére, az ügyek szereplői egyszerűbben kapcsolatba léphetnek a végrehajtókkal, és könnyebben érvényt szerezhetnek jogos igényüknek.

Ezt nem köszönik meg a jogi egyetemek, jön a diplomadiktátum

Csak a 2006 előtt végzett jogászok bízhatnak abban, hogy anélkül lehetnek állami vezető tisztségviselők, hogy elvégeznék az államtudományi mesterképzést a kormánykedvenc Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Azóta ugyanis nem születik olyan jogász diploma, amely megfelelne a mentességi követelményeknek - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.