Nehezebb lesz állást találni Ausztriában? Spanyolokat toboroznának

Az osztrák Iparszövetség támogatja a gazdasági kamara kezdeményezését, hogy a magas munkanélküliséggel küzdő...

  • MTI

Az osztrák Iparszövetség támogatja a gazdasági kamara kezdeményezését, hogy a magas munkanélküliséggel küzdő Spanyolországból toborzott munkaerővel pótolják a hazai szakképzett munkaerő hiányát - közölte az Iparszövetség egyik illetékese pénteken egy rádióműsorban.

Ez mindkét országnak javára válna - mondta Christian Helmenstein, a befolyásos munkaadói szervezet vezető közgazdásza az OE1 közszolgálati adónak.

A spanyol munkavállalók bérüknek legalább egy részét Spanyolországban költenék el, ami segítené az ottani gazdasági növekedést. A nagyon magas fiatalkori munkanélküliség miatt jelenleg sok spanyol fiatal érzi úgy, nem érdemes szakképzettséget szereznie, ezért is lenne fontos üzenete az ausztriai munkavállalásnak.

A szakember szerint az osztrák munkaerőpiac 30-60 ezer munkavállalót "gond nélkül felszívna", ahogy gond nélkül megbirkózott a munkaerőpiac tavaly májusi megnyitásával is a 2004-ben csatlakozott uniós tagállamok előtt.

Helmenstein elmondta: Spanyolországban elsősorban a műszaki képzettséggel rendelkezők érdeklődnek ausztriai munkavállalás után.

Az osztrák munkaügyi minisztérium adatai szerint a tavalyi "keleti" munkaerőpiaci nyitás után egy év alatt mintegy 27 ezerrel nőtt az érintett országokból való munkavállalók száma Ausztriában. Ez nagyságrendileg megfelel a tárca és szakértők előzetes becslésének. A legnagyobb csoportot - mintegy 12 ezer fővel - a magyar munkavállalók teszik ki. Az új munkaerő több mint fele az ország keleti részében dolgozik, és leginkább a vendéglátásban és az építőiparban foglalkoztatják őket.

A vállalkozók szerint ugyanakkor a keleti nyitás nem minden területen számolta fel a szakképzett munkaerő hiányát, mindenekelőtt az információtechnológiában és az iparban nem.

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.