Az osztrák Iparszövetség támogatja a gazdasági kamara kezdeményezését, hogy a magas munkanélküliséggel küzdő...
Az osztrák Iparszövetség támogatja a gazdasági kamara kezdeményezését, hogy a magas munkanélküliséggel küzdő Spanyolországból toborzott munkaerővel pótolják a hazai szakképzett munkaerő hiányát - közölte az Iparszövetség egyik illetékese pénteken egy rádióműsorban.
Ez mindkét országnak javára válna - mondta Christian Helmenstein, a befolyásos munkaadói szervezet vezető közgazdásza az OE1 közszolgálati adónak.
A spanyol munkavállalók bérüknek legalább egy részét Spanyolországban költenék el, ami segítené az ottani gazdasági növekedést. A nagyon magas fiatalkori munkanélküliség miatt jelenleg sok spanyol fiatal érzi úgy, nem érdemes szakképzettséget szereznie, ezért is lenne fontos üzenete az ausztriai munkavállalásnak.
A szakember szerint az osztrák munkaerőpiac 30-60 ezer munkavállalót "gond nélkül felszívna", ahogy gond nélkül megbirkózott a munkaerőpiac tavaly májusi megnyitásával is a 2004-ben csatlakozott uniós tagállamok előtt.
Helmenstein elmondta: Spanyolországban elsősorban a műszaki képzettséggel rendelkezők érdeklődnek ausztriai munkavállalás után.
Az osztrák munkaügyi minisztérium adatai szerint a tavalyi "keleti" munkaerőpiaci nyitás után egy év alatt mintegy 27 ezerrel nőtt az érintett országokból való munkavállalók száma Ausztriában. Ez nagyságrendileg megfelel a tárca és szakértők előzetes becslésének. A legnagyobb csoportot - mintegy 12 ezer fővel - a magyar munkavállalók teszik ki. Az új munkaerő több mint fele az ország keleti részében dolgozik, és leginkább a vendéglátásban és az építőiparban foglalkoztatják őket.
A vállalkozók szerint ugyanakkor a keleti nyitás nem minden területen számolta fel a szakképzett munkaerő hiányát, mindenekelőtt az információtechnológiában és az iparban nem.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
