Egyszerűbbek és letisztultabbak lesznek az új KRESZ-szabályok, az átfogó módosítások befejezése csaknem négy éve húzódik már - írja hétfői számában a Magyar Nemzet és Magyar Hírlap. Ezt már eddig is sejteni lehetett, de most az is kiderült, lehet, hogy újra kell vizsgáznia mindenkinek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs osztálya arról tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy például olyan "kiegészítő előírások" hullhatnak ki a KRESZ-ből, mint a "gépkocsik hatósági elszállításának feltételei" és az ehhez hasonló, a gépjárművezetés szempontjából periférikus előírások, mivel ezeket a jövőben az önkormányzati szabályozás rögzítheti.
Változtatni akarnak a sebességhatárokon is. A lap információi szerint az autópályán gyorsabban hajthatnak majd a teherautók, a 80-as sebességkorlátozást 90-re emelik, az információs táblák kihelyezésénél pedig nagyobb szabadságot kapnak az önkormányzatok, és az új KRESZ életbe lépése előtt változhatnak egyes várakozási és megállási szabályok is.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy lassan négy éve húzódik az átfogó KRESZ-módosítás befejezése. Kozma Péter közlekedési jogász szerint a késlekedés oka lehet, hogy 2014-ben az ORFK szóvivője azt nyilatkozta, hogy a tervek a szerint az új törvény hatálybalépésekor mindenkinek újra kellene vizsgáznia KRESZ-ből.
Az autósoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk majd, ha vezetni akarnak a jövőben is - hangsúlyozta a közlekedési jogász.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
