Egyszerűbbek és letisztultabbak lesznek az új KRESZ-szabályok, az átfogó módosítások befejezése csaknem négy éve húzódik már - írja hétfői számában a Magyar Nemzet és Magyar Hírlap. Ezt már eddig is sejteni lehetett, de most az is kiderült, lehet, hogy újra kell vizsgáznia mindenkinek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs osztálya arról tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy például olyan "kiegészítő előírások" hullhatnak ki a KRESZ-ből, mint a "gépkocsik hatósági elszállításának feltételei" és az ehhez hasonló, a gépjárművezetés szempontjából periférikus előírások, mivel ezeket a jövőben az önkormányzati szabályozás rögzítheti.
Változtatni akarnak a sebességhatárokon is. A lap információi szerint az autópályán gyorsabban hajthatnak majd a teherautók, a 80-as sebességkorlátozást 90-re emelik, az információs táblák kihelyezésénél pedig nagyobb szabadságot kapnak az önkormányzatok, és az új KRESZ életbe lépése előtt változhatnak egyes várakozási és megállási szabályok is.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy lassan négy éve húzódik az átfogó KRESZ-módosítás befejezése. Kozma Péter közlekedési jogász szerint a késlekedés oka lehet, hogy 2014-ben az ORFK szóvivője azt nyilatkozta, hogy a tervek a szerint az új törvény hatálybalépésekor mindenkinek újra kellene vizsgáznia KRESZ-ből.
Az autósoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk majd, ha vezetni akarnak a jövőben is - hangsúlyozta a közlekedési jogász.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
