Nagy meglepetés érhet titeket januárban: így változnak a KRESZ-vizsga szabályai

Sokkal több kérdésből kell felkészülniük a vizsgázóknak, cserébe kikerülnek az elavult helyzetek a KRESZ-vizsga anyagából. Itt vannak a legfontosabb kérdések és válaszok a változásokról.

  • Eduline

Mi változik a KRESZ-vizsgán?

Bővítik és átírják a kérdésbankot, amely a vizsgakérdéseket tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy új kérdésekkel találkozhattok a vizsgán, de nem kell több kérdésre válaszolnotok, mint korábban.

Mikor jönnek az új vizsgakérdések?

Január 12-én indul újra a vizsgáztatás, már az aznap vizsgázók az új kérdésgyűjteményből kapják meg a vizsgakérdéseket.

MTI Fotó: Földi Imre

Tényleg nehezebb lesz a KRESZ-vizsga?

Ez a felkészültségetektől függ. Mivel a tananyag nem változik, csak más kérdéseket tesznek fel, ha alaposan felkészültök, nem érhet titeket nagy meglepetés. Ráadásul kikerültek az elavult, már nem létező helyzetekre és technikai megoldásokra vonatkozó kérdések.

A teszten már az új KRESZ-szabályokat kérdezik?

Igen, az új kérdések mindenben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Így változnak a KRESZ és a jogosítványszerzés szabályai.

Milyen szabályok változnak még?

A KRESZ-vizsgán más nem változik. Az előírt tananyag, a vizsga követelményrendszere, a számítógépes vizsgáztatási rendszer, a kérdések megjelenítése sem változik. Az A és B kategóriánál továbbra is 55 perc alatt kell válaszolnotok 55 kérdésre, ebből 45 egypontos és 10 hárompontos.

Drágább lesz a KRESZ-vizsga?

Nem változik az ár, a KRESZ-vizsgáért továbbra 4600 forintot kell fizetnetek, a forgalmi vizsgáért 11 ezer forintot, az elsősegélyvizsgáért 6500 forintot, az egészségügyi alkalmasságiért pedig 6500-7200 forintot. A tanfolyamok és pótórák árairól itt írtunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.