Milyen szakmákkal lehetett a legkönnyebben elhelyezkedni 2013 elején?

A munkáltatók inkább magasabb, például mérnöki végzettséget igénylő pozíciókat hirdettek meg, a munkavállalók viszont...

  • MTI
Fazék

A munkáltatók inkább magasabb, például mérnöki végzettséget igénylő pozíciókat hirdettek meg, a munkavállalók viszont a szakképzettséget nem igénylő állásokat keresték inkább 2013 első negyedévében - közölte a Profession.hu az MTI-vel hétfőn.

Az állásportál negyedéves jelentéséből kiderül, hogy az első negyedévben is mérnökből, kiskereskedelmi eladóból és informatikai szakértőkből kerestek a legtöbbet a cégek, a munkavállalók pedig eladói, raktárosi, gépjárművezetői állások iránt érdeklődtek, és továbbra is sokan keresik a területi képviselői és asszisztensi pozíciókat. A mérnökök a szabadszavas keresések listája alapján csak a hatodik helyen állnak, pedig a munkáltatók őket várják a leginkább.

Januárban közel 19 ezer, februárban több mint 22 ezer új felhasználó regisztrálta magát a legnagyobb álláskereső portálon, az első hónapban tehát az előző évhez képest közel megduplázódott az aktív felhasználók száma, így összesen 612 ezren kerestek új állást az új évre.

A részmunkaidős állást kereső felhasználók száma a tavaly decemberi 1400-ról közel 3000-re nőtt az idén februárra. A részmunkaidős hirdetések nagy részében - a többi kategóriához hasonlóan - is a magasabb végzettséggel rendelkező, nyelveket beszélő munkavállalókat keresik.

A legtöbb felhasználó olyan munkát keresne, amelyben orosz, olasz, német, francia, spanyol vagy román nyelvtudását kamatoztathatja. A Profession.hu szakértői szerint ez jól mutatja, hogy az angol nyelv ismerete alapszintű elvárássá vált.

A közlemény idézi Zsédely Krisztiánt, a Profession.hu értékesítési vezetőjét, aki elmondta, fejvadász és munkaközvetítő cégek mellett a Tesco, az IT Services Hungary és az Audi Hungária hirdette meg a legtöbb állást. A legtöbb jelentkezést egy édességeket forgalmazó cég kapta az egész negyedévben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.