A munkáltatók inkább magasabb, például mérnöki végzettséget igénylő pozíciókat hirdettek meg, a munkavállalók viszont...
A munkáltatók inkább magasabb, például mérnöki végzettséget igénylő pozíciókat hirdettek meg, a munkavállalók viszont a szakképzettséget nem igénylő állásokat keresték inkább 2013 első negyedévében - közölte a Profession.hu az MTI-vel hétfőn.
Az állásportál negyedéves jelentéséből kiderül, hogy az első negyedévben is mérnökből, kiskereskedelmi eladóból és informatikai szakértőkből kerestek a legtöbbet a cégek, a munkavállalók pedig eladói, raktárosi, gépjárművezetői állások iránt érdeklődtek, és továbbra is sokan keresik a területi képviselői és asszisztensi pozíciókat. A mérnökök a szabadszavas keresések listája alapján csak a hatodik helyen állnak, pedig a munkáltatók őket várják a leginkább.
Januárban közel 19 ezer, februárban több mint 22 ezer új felhasználó regisztrálta magát a legnagyobb álláskereső portálon, az első hónapban tehát az előző évhez képest közel megduplázódott az aktív felhasználók száma, így összesen 612 ezren kerestek új állást az új évre.
A részmunkaidős állást kereső felhasználók száma a tavaly decemberi 1400-ról közel 3000-re nőtt az idén februárra. A részmunkaidős hirdetések nagy részében - a többi kategóriához hasonlóan - is a magasabb végzettséggel rendelkező, nyelveket beszélő munkavállalókat keresik.
A legtöbb felhasználó olyan munkát keresne, amelyben orosz, olasz, német, francia, spanyol vagy román nyelvtudását kamatoztathatja. A Profession.hu szakértői szerint ez jól mutatja, hogy az angol nyelv ismerete alapszintű elvárássá vált.
A közlemény idézi Zsédely Krisztiánt, a Profession.hu értékesítési vezetőjét, aki elmondta, fejvadász és munkaközvetítő cégek mellett a Tesco, az IT Services Hungary és az Audi Hungária hirdette meg a legtöbb állást. A legtöbb jelentkezést egy édességeket forgalmazó cég kapta az egész negyedévben.
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
