Milyen az a szakirányú továbbképzés?

Milyen lehetőségekkel lehet számolni az alapszakos diploma megszerzése után, ha mégsem akartok mesterszakra menni? A szakirányú továbbképzés is jó döntés lehet.

  • Eduline
pixabay.com

A szakirányú továbbképzés felsőfokú végzettségre és szakképzettségre épülő, végzettséget nem adó képzés. A szakirányú továbbképzésen legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.

A szakirányú továbbképzést teljesítő hallgatók speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevelet kapnak.

A szakirányú továbbképzésekről a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben döntenek, azaz ők határozzák meg a felvételi feltételeit, határidejét, módját, az oktatás tantervét, tematikáját.

Ezekről a képzésekről itt informálódhattok, miután kiválasztottátok a megfelelő egyetemet vagy munkarendet. A kereső szerint jelenleg nincsen államilag támogatott szakirányú továbbképzés, vagyis mindegyik képzés költségtérítéses.

Nappali szakirányú továbbképzései azonban vannak például többek között a BME-nek, a Debreceni Egyetemnek, az ELTE-nek és a Szegedi Tudományegyetemnek is.

Új szak indul szeptembertől a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Szeptembertől Vezetés és gazdálkodás a közszolgálatban szakirányú továbbképzési szak indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az új szak egy együttműködés megújításának köszönhetően jön létre. Megújította együttműködési megállapodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem - közölték az MTI-vel. Ennek köszönhetően szeptemberben az ÁSZ szakmai támogatásával elindul a Vezetés és gazdálkodás a közszolgálatban szakirányú továbbképzési szak az egyetemen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.