Milyen lehetőségekkel lehet számolni az alapszakos diploma megszerzése után, ha mégsem akartok mesterszakra menni? A szakirányú továbbképzés is jó döntés lehet.
A szakirányú továbbképzés felsőfokú végzettségre és szakképzettségre épülő, végzettséget nem adó képzés. A szakirányú továbbképzésen legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.
A szakirányú továbbképzést teljesítő hallgatók speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevelet kapnak.
A szakirányú továbbképzésekről a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben döntenek, azaz ők határozzák meg a felvételi feltételeit, határidejét, módját, az oktatás tantervét, tematikáját.
Ezekről a képzésekről itt informálódhattok, miután kiválasztottátok a megfelelő egyetemet vagy munkarendet. A kereső szerint jelenleg nincsen államilag támogatott szakirányú továbbképzés, vagyis mindegyik képzés költségtérítéses.
Nappali szakirányú továbbképzései azonban vannak például többek között a BME-nek, a Debreceni Egyetemnek, az ELTE-nek és a Szegedi Tudományegyetemnek is.
Új szak indul szeptembertől a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Szeptembertől Vezetés és gazdálkodás a közszolgálatban szakirányú továbbképzési szak indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az új szak egy együttműködés megújításának köszönhetően jön létre. Megújította együttműködési megállapodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem - közölték az MTI-vel. Ennek köszönhetően szeptemberben az ÁSZ szakmai támogatásával elindul a Vezetés és gazdálkodás a közszolgálatban szakirányú továbbképzési szak az egyetemen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
