Milyen hangot ad ki a zsiráf? Most már ezt is lehet tudni

A zsiráfok mégsem némák - legalábbis a legújabb kutatások ezt bizonyítják.

  • Eduline
MTI - Marjai János

Többféle állati hangot ismerünk, így mindenki tudja, hogyan üvölt az oroszlán, hogy a kutya ugat vagy hogy milyen hangot adnak ki a kacsák. De vajon mi jut eszedbe, ha a zsiráf hangjáról kérdeznek? Azt lehet tudni, hogy néha felhorkantanak az orrukon keresztül, ha veszélyt éreznek, és a zsiráfborjak is képesek egy sípoló hangot kiadni, de ezeket nem szokták rendes hangképzésnek tekinteni.

Ezeket is el kell olvasnod

Tudtad, hogyan kell irigylésre méltó Facebook vagy Insta-fotókat készíteni?

Elolvasnátok egy regényt, amelyben nincs egyetlen e betű sem?

Totális tévedésben éltünk eddig - ez hazavághatja a gyerekkorod

Szoktál hunyorogni? Ezért teszed

A tudósok eddig úgy hitték, a zsiráfok a hosszú nyakuk miatt képtelen hangot kiadni, mert nem tudnak elég levegőt áramoltatni a hangképzéshez. Más tudósok pedig azt hitték, alacsony frekvenciájú hangot, amolyan infrahangot használnak. A bécsi egyetem kutatója, Angela Stöger három állatkertből gyűjtötte össze a zsiráfhangokat és arra a megállapításra jutott, hogy semmilyen bizonyíték nincs az infaszonikus hangadásokra, másrészről viszont éjszakánként egy furcsa, duruzsoló hangra lett figyelmes. A zümmögő hang kifejezetten összetett akusztikus struktúra volt, és mindhárom állatkert hangmintái között megtalálta - írta a Newscientis.

A zúgó hang valóban alacsony, 92 Hz frekvenciájú hang, de ez még bőven az a tartomány, ami emberi füllel is hallható. A zümmögést megfigyelve arra jutottak, hogy eltérések figyelhetőek meg a hosszában és gazdag variációk bontakoznak ki a felépítésében is. Azt azonban egyelőre nem tudják, hogy ez csak amolyan akaratlan hangjelzés, mint amikor az emberek beszélnek az álmukban, vagy tényleg így kommunikálnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.