Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A fiataloknak a fizetés, az idősebbeknek a biztonság a fontosabb.

A pályaválasztás előtt álló fiatalok 80 százaléka abban a térségben szeretne dolgozni, ahol él, ha lenne megfelelő munkalehetősége - derült ki a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) felméréséből. A 800, 15-19 év közötti diák megkérdezésével készült felmérésből kiderült, a válaszadók több mint felének még nincs elképzelése arról, milyen szakmát választana. Az informatikai, pénzügyi, gazdasági szféra a vezető, emellett viszont 70 százalékuk jelölte meg a mezőgazdaságot, mint versenyképes iparágat.
A fiatal generáció számára ugyanakkor elvárás a leendő munkájával szemben a rugalmas munkaidő, a változatos munkakör, a folyamatos fejlődési lehetőség és a legújabb technológiák megismerése és használata - írták. A diákok 95 százaléka gyakorlati tapasztalatot is szeretne szerezni középiskolás évei alatt.
A MEGFOSZ közölte azt is, hogy a felmérés a Legyél te is mezőgépész program részeként idén ősszel készült, tehát olyan diákokat kerestek meg nem reprezentatív felmérésükben, akik potenciálisan a mezőgazdaságban szeretnének elhelyezkedni.
A Workania már szélesebb körben vizsgálódott. Mérésük szerint a 40 év körüli munkavállalók keresik a legtöbbet, a legkevesebb fizetésre pedig az 55 év felettiek és a pályakezdők számíthatnak Magyarországon. A fiataloknak a fizetés, az idősebbeknek a biztonság a fontosabb - írja a Workania adata alapján a Fizetesek.hu.
A legtöbbet a 35-44 éves munkavállalók keresik, bruttó átlagfizetésük 345 ezer forint. A képzeletbeli dobogó második fokán a 25-34 évesek vannak havi 315 ezer forintos bérrel, míg a 45-54 évesek átlagosan 300 ezer forintot vihetnek haza. Tőlük messze lemaradva követi őket a munkaerőpiac két legveszélyeztetettebb korcsoportja, az 55 év feletti munkavállalók, illetve a 25 év alattiak. Az előbbi csoport várható fizetése bruttó 250 ezer forint, az utóbbié pedig 210 ezer.
A pályakezdők a tapasztalatlanságuk miatt, az idősebb dolgozók pedig a korukat érintő megkülönböztetés miatt kerülnek hátrányos helyzetbe. Vannak azonban olyan területek, ahol mindkét korcsoport előnyöket élvezhet. A pályakezdőket örömmel vadásszák le például az informatikai, mérnöki cégek nem csak állásbörzéken, hanem különböző gyakornoki programokon keresztül is. A szakmunkások körében pedig akkora a hiány, hogy az iskolából kikerült fiatalokra és a tapasztalt szakemberekre is hamar lecsapnak a munkaerő-közvetítő cégek. Nem csak a diplomásoknak és szakmunkásoknak vannak lehetőségeik, nagy a munkaerőhiány a kiskereskedelemben is.
Két generáció nem ugyanazt tartja fontosnak: a fiataloknak jobban számít a fizetés, az idősebbeknek pedig a biztonságérzet. Ezt támasztja alá az is, hogy a 18-24 éves korosztály az egyedüli, ahol az álláskeresők többet kérnek, mint amennyit ténylegesen kaphatnának.
A Workania.hu adatbázisába feltöltött önéletrajzokban megadott fizetési elvárások elemzéséből kiderült, hogy minden korcsoport harmadával kevesebbet kér, mint a reális keresetek átlaga. Ez alól egyedül a legfiatalabb generáció képez kivételt, amely átlagosan 250 ezer forintot szeretne keresni, közel 20 százalékkal többet, mint a korcsoport átlagfizetése.
A szakács és a fodrász az álommeló a roma fiatalok számára
Nagyon messze vagyunk a társadalmi egyenlőségtől. Az Abcúg roma fiatalok körében vizsgálta, hogy milyen vágyaik vannak a roma gyerekeknek általános iskolában, valamint végül milyen szakmában tudnak elhelyezkedni, ha egyáltalán sikerül. A tapasztalatok szerint általános iskola végén még sokak számára a szakács, rendőr, műkörmös vagy fodrász munka tűnik álmaik állásának, azonban középiskolára ez a többségnél megváltozik, de nem a vágyaik miatt.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.