A fiataloknak a fizetés, az idősebbeknek a biztonság a fontosabb.
A pályaválasztás előtt álló fiatalok 80 százaléka abban a térségben szeretne dolgozni, ahol él, ha lenne megfelelő munkalehetősége - derült ki a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) felméréséből. A 800, 15-19 év közötti diák megkérdezésével készült felmérésből kiderült, a válaszadók több mint felének még nincs elképzelése arról, milyen szakmát választana. Az informatikai, pénzügyi, gazdasági szféra a vezető, emellett viszont 70 százalékuk jelölte meg a mezőgazdaságot, mint versenyképes iparágat.
A fiatal generáció számára ugyanakkor elvárás a leendő munkájával szemben a rugalmas munkaidő, a változatos munkakör, a folyamatos fejlődési lehetőség és a legújabb technológiák megismerése és használata - írták. A diákok 95 százaléka gyakorlati tapasztalatot is szeretne szerezni középiskolás évei alatt.
A MEGFOSZ közölte azt is, hogy a felmérés a Legyél te is mezőgépész program részeként idén ősszel készült, tehát olyan diákokat kerestek meg nem reprezentatív felmérésükben, akik potenciálisan a mezőgazdaságban szeretnének elhelyezkedni.
A Workania már szélesebb körben vizsgálódott. Mérésük szerint a 40 év körüli munkavállalók keresik a legtöbbet, a legkevesebb fizetésre pedig az 55 év felettiek és a pályakezdők számíthatnak Magyarországon. A fiataloknak a fizetés, az idősebbeknek a biztonság a fontosabb - írja a Workania adata alapján a Fizetesek.hu.
A legtöbbet a 35-44 éves munkavállalók keresik, bruttó átlagfizetésük 345 ezer forint. A képzeletbeli dobogó második fokán a 25-34 évesek vannak havi 315 ezer forintos bérrel, míg a 45-54 évesek átlagosan 300 ezer forintot vihetnek haza. Tőlük messze lemaradva követi őket a munkaerőpiac két legveszélyeztetettebb korcsoportja, az 55 év feletti munkavállalók, illetve a 25 év alattiak. Az előbbi csoport várható fizetése bruttó 250 ezer forint, az utóbbié pedig 210 ezer.
A pályakezdők a tapasztalatlanságuk miatt, az idősebb dolgozók pedig a korukat érintő megkülönböztetés miatt kerülnek hátrányos helyzetbe. Vannak azonban olyan területek, ahol mindkét korcsoport előnyöket élvezhet. A pályakezdőket örömmel vadásszák le például az informatikai, mérnöki cégek nem csak állásbörzéken, hanem különböző gyakornoki programokon keresztül is. A szakmunkások körében pedig akkora a hiány, hogy az iskolából kikerült fiatalokra és a tapasztalt szakemberekre is hamar lecsapnak a munkaerő-közvetítő cégek. Nem csak a diplomásoknak és szakmunkásoknak vannak lehetőségeik, nagy a munkaerőhiány a kiskereskedelemben is.
Két generáció nem ugyanazt tartja fontosnak: a fiataloknak jobban számít a fizetés, az idősebbeknek pedig a biztonságérzet. Ezt támasztja alá az is, hogy a 18-24 éves korosztály az egyedüli, ahol az álláskeresők többet kérnek, mint amennyit ténylegesen kaphatnának.
A Workania.hu adatbázisába feltöltött önéletrajzokban megadott fizetési elvárások elemzéséből kiderült, hogy minden korcsoport harmadával kevesebbet kér, mint a reális keresetek átlaga. Ez alól egyedül a legfiatalabb generáció képez kivételt, amely átlagosan 250 ezer forintot szeretne keresni, közel 20 százalékkal többet, mint a korcsoport átlagfizetése.
A szakács és a fodrász az álommeló a roma fiatalok számára
Nagyon messze vagyunk a társadalmi egyenlőségtől. Az Abcúg roma fiatalok körében vizsgálta, hogy milyen vágyaik vannak a roma gyerekeknek általános iskolában, valamint végül milyen szakmában tudnak elhelyezkedni, ha egyáltalán sikerül. A tapasztalatok szerint általános iskola végén még sokak számára a szakács, rendőr, műkörmös vagy fodrász munka tűnik álmaik állásának, azonban középiskolára ez a többségnél megváltozik, de nem a vágyaik miatt.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
