Milyen OKJ-s képzésekre jelentkezhettek alapfokú végzettség vagy érettségi nélkül?

Szeptember 1-jétől változott az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), amely a Magyarországon megszerezhető...

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

Szeptember 1-jétől változott az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), amely a Magyarországon megszerezhető szakképesítéseket tartalmazza: a korábbi 1300 helyett már csak 638 alap-, rész- illetve a ráépülő szakképesítés szerepel a listában. A változásokról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Ha nem végeztétek el a nyolcadik osztályt, részszakképesítést szerezhettek: iyen tanfolyamot iskolarendszeren kívüli (tanfolyami) képzésben, speciális szakiskolai képzésben, vagy a Híd II. programban végezhettek. Részt vehettek például faipari gépkezelő, szobafestő vagy családellátó tanfolyamon. A listát itt találjátok.

Érettségi nélkül iskolarendszeren kívüli képzésben alsó középfokú szakképesítést, illetve iskolarendszeren kívüli szakképzésben, speciális szakiskolai képzésben vagy a Híd II. programban alsó középfokú részszakképesítést szerezhettek. Tanulhattok többek között ápolási asszisztensnek, ipari üvegművesnek, méhésznek vagy uszodamesternek. A teljes listát itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.