Ennyit keresnek a gazdasági diplomások: itt vannak a legfrissebb adatok

Valóban könnyű gazdasági diplomával állást találni? Mennyit keresnek a pályakezdők? Megjelent a diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as adatait összegző tanulmány.

  • Eduline
MTI / Szigetváry Zsolt

A diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as adatait összegző tanulmány szerint a gazdasági szakokon végzettek átlagosan havi nettó 193 450 forintot keresnek - csak a műszaki (195 370 forint) és az informatikai (231 510 forint) szakok friss diplomásai előzik meg őket.

Természetesen nem mindegy, milyen pozíciót tölt be a gazdasági karokról kikerülő friss diplomás: a harminc vizsgált szakma közül az üzletpolitikai elemző a második legjobban fizető állás (a szoftverfejlesztő után), ezzel átlagosan havi nettó 255 610 forintot keresnek a megkérdezettek.

A kereskedelmi tervezők és szervezők havi 223 290 forintot, a pénzügyi elemzők és befektetési tanácsadók havi 222 190 forintot, a kontrollerek pedig havi 214 660 forintot visznek haza, míg a könyvvizsgálók és könyvelők havi 179 180 forintot, a pénzügyi ügyintézők pedig 142 750 forintot. Ennyit lehet keresni egyetemi diplomával: 30 szakma fizetési adatai.

Az itthon foglalkoztatott gazdasági diplomások körében is nagy a nemek közötti fizetési különbség: míg a férfiak átlagosan havi 230 080 forintot keresnek, addig a nők 50 ezer forinttal kevesebbet, havi 176 470 forintot. Itt vannak az adatok: ennyit keresnek a diplomás nők és férfiak.

A fizetési adatokról
A 2013-as diplomás-pályakövetési adatokat egy online kérdőívvel gyűjtötték, amelyet a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett friss diplomások tölthettek ki. Az intézmények közül csak azoknak az adatait hozták nyilvánosságra, ahol a végzett hallgatók legalább 10 százaléka részt vett a felmérésben. A válaszadási arány átlagosan 16,3 százalékos volt, a kérdőívet összesen 24 233-an töltötték ki.

Gazdasági diplomával átlagosan 4,08 hónap alatt helyezkedtek el a pályakezdők, és csak 27,4 százalékuk talált állást az abszolutórium megszerzése utáni egy hónapon belül. Tehát az átlagosnál (4,04 hónap) valamivel hosszabb munkakeresési időre kell számítani, viszont az átlagos 6 százaléknál alacsonyabb, 5,1 százalékos volt a munkanélküliek aránya a megkérdezéskor.

A gazdasági szakosok körében az átlagosnál magasabb, 23,2 százalékos a vezető pozícióban dolgozók aránya, őket csak a közigazgatási, rendészeti és katonai területen (28,7 százalék), az agrártudományi területen (28,7 százalék) és a műszaki területen (23,7 százalék) végzettek előzik meg. Nagy részük, 35,1 százalékuk ezer főnél több dolgozót foglalkoztató cégnél helyezkedett el, 38,4 százalékuk külföldi tulajdonú cégnél.

Azt, hogy mennyire illeszkedik a végzettek munkahelye a képesítésükhöz, kétféle módon értékelték: mennyire felel meg a szakterületüknek, illetve igényel-e felsőfokú végzettséget a munkájuk.

A gazdasági szakokon végzettek között az átlagosnál (17,6 százalék) valamivel többen, 18,2 százalék érzi úgy, hogy diplomát nem igénylő munkakört töltenek be. Ugyanakkor 15 százalékuk csak a saját szakterületén, 66,3 százalékuk pedig kapcsolódó szakterületen helyezkedett el, és csupán 13,2 százalékuk dolgozik egészen más területen. Mennyit ér a jogi, a bölcsész- és az informatikai diploma?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.