Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Avalanche Studios
A videojátékok kedvelőinek ötödénél jelentkeznek valamilyen mértékben a problémás játékhasználat jelei – mutatta ki egy ELTE-n készült kutatás, amelyben 3400 fiatal vett részt.
A magyar játékosok 3 százaléka súlyosan, 15 százaléka pedig a közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik, rájuk érdemes lenne odafigyelni, mert bármikor kialakulhat náluk a függőség.
A kutatás szerint nem a játékkal töltött idő mennyisége maghatározó a függőségben, hanem inkább a szociális háttér, a személyiség, és a játékokhoz való hozzáálllás.
Magyarországon több száz, videojáték-függőségben szenvedő ember él a kutatók becslései szerint, de ez még annyira friss kutatási terület, hogy még a mentális betegségek közé sem vették fel ezt a fajta problémát.
Gyanús lehet, ha valaki akkor is a játékra gondol, amikor nem játszik, feszültté válik megvonás esetén, vagy hiába próbálja kontorllálni a játékmennyiséget, képtelen rá. Az is fontos jel, ha valaki hanyagolja barátait a játékok miatt, vagy hazudik a játékkal töltött időt illetően.
Szakemberek szerint nem az agresszív tiltás a célravezető egy függőnél. Inkább sokat kell beszélgetni vele, érdemes megismerni a világot, amiben játék közben elmerül, és ösztönönzi arra, hogy offline programokon is vegyen részt.
