Végérvényesen is el lehetne dönteni a vitát, de a nyelv természete nem ilyen. Azért vannak kapaszkodóink.
Milyen kapaszkodót lehet adni akár egy külföldinek vagy nyelvtant tanuló kisgyereknek, mikor a j és az ly közötti különbséget keresi? Felismerhető-e, hogy mikor melyiket kell használni? Erre kereste a választ a Nyelv és Tudomány.
A külföldiekkel kapcsolatban sajnos egyértelműen kijelenthető, hogy különösebb segítséget nem lehet adni nekik, a legjobb, ha megtanulják az írásmódhoz tartozó szavakat. Több nyelvben is vannak hasonló jelenségek, például a francia o hangot lehet o, ô, au, aux, eau írásmóddal is jelölni. Ennek elsősorban nyelvtörténeti eredete van, és bár napjainkra feleslegesnek mondható a megkülönböztetés, a legtöbb helyen óvakodnak ezek kivezetésétől, tehát el kell fogadnunk, hogy marad a(z) ly.
A magyar nyelvben a tájnyelvi váltakozások adhatnak némi támasz, vagyis amikor egy ly-vel írandó szavunk egyik tájnyelvi megfelelőjében l-lel ejtik, akkor bizonyosak lehetünk az írásmódban, ám ez sem elég következetes. Erre tipikus példa a lyuk, luk, lik, vagy a zsemle, zsemlye.
A toldalékok esetében már biztosabbak lehetünk, az esetek túlnyomó többségében csak j-vel használjuk a toldalékokat, mint a tárgyragban a -ja, -juk. Képzők esetében a régiesebb, elhalványuló képzőknél tartja még magát az -ály, ély, mint a lapály, apály, tekintély szavakban.
Támaszkodó lehet, hogy egyetlen kivétellel a szókezdő pozícióban mindig j-t használunk, vagy hogy az -áj végződésű töveket is mindig ly-nal írjuk, kivéve a muszáj és papagáj szavunkban.
Jobb lehetőségeink nincsenek.
Hány hibát fedezel fel ebben a hirdetésben?
Mintha a hirdetés feladója direkt kihívás elé akart volna minket állítani.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
