Végérvényesen is el lehetne dönteni a vitát, de a nyelv természete nem ilyen. Azért vannak kapaszkodóink.
Milyen kapaszkodót lehet adni akár egy külföldinek vagy nyelvtant tanuló kisgyereknek, mikor a j és az ly közötti különbséget keresi? Felismerhető-e, hogy mikor melyiket kell használni? Erre kereste a választ a Nyelv és Tudomány.
A külföldiekkel kapcsolatban sajnos egyértelműen kijelenthető, hogy különösebb segítséget nem lehet adni nekik, a legjobb, ha megtanulják az írásmódhoz tartozó szavakat. Több nyelvben is vannak hasonló jelenségek, például a francia o hangot lehet o, ô, au, aux, eau írásmóddal is jelölni. Ennek elsősorban nyelvtörténeti eredete van, és bár napjainkra feleslegesnek mondható a megkülönböztetés, a legtöbb helyen óvakodnak ezek kivezetésétől, tehát el kell fogadnunk, hogy marad a(z) ly.
A magyar nyelvben a tájnyelvi váltakozások adhatnak némi támasz, vagyis amikor egy ly-vel írandó szavunk egyik tájnyelvi megfelelőjében l-lel ejtik, akkor bizonyosak lehetünk az írásmódban, ám ez sem elég következetes. Erre tipikus példa a lyuk, luk, lik, vagy a zsemle, zsemlye.
A toldalékok esetében már biztosabbak lehetünk, az esetek túlnyomó többségében csak j-vel használjuk a toldalékokat, mint a tárgyragban a -ja, -juk. Képzők esetében a régiesebb, elhalványuló képzőknél tartja még magát az -ály, ély, mint a lapály, apály, tekintély szavakban.
Támaszkodó lehet, hogy egyetlen kivétellel a szókezdő pozícióban mindig j-t használunk, vagy hogy az -áj végződésű töveket is mindig ly-nal írjuk, kivéve a muszáj és papagáj szavunkban.
Jobb lehetőségeink nincsenek.
Hány hibát fedezel fel ebben a hirdetésben?
Mintha a hirdetés feladója direkt kihívás elé akart volna minket állítani.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
