Mennyivel keresnek kevesebbet az európai nők, mint a férfiak? Friss adatok

A nők Európa-szerte még mindig átlagosan 16,4 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál – tette közzé az MTI-hez is...

  • MTI

A nők Európa-szerte még mindig átlagosan 16,4 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál – tette közzé az MTI-hez is eljuttatott közleményében az Európai Bizottság az egyenlő fizetés európai napján.

Európai szinten második alkalommal tartják meg az egyenlő fizetés napját, amelyet az Európai Bizottság 2011. március 5-én hirdetett meg először. Az esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a nőknek ugyanazért a jövedelemért jóval többet kell dolgozniuk, mint a férfiaknak.

A legfrissebb adatok szerint 2010-ben az Európai Unióban átlagosan 16,4 százalékos volt a különbség a nők és férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest, amikor ez az adat 17 százalék körüli vagy afeletti volt, enyhe csökkenés figyelhető meg. Az arány az egyes tagállamokban eltérő: Lengyelországban például körülbelül 2 százalék, míg Észtországban a 27 százalékot is meghaladja.

A nemek közötti bérszakadék – a nők és férfiak átlagos bruttó órabérének különbsége – tartósan magas, és az egyes országok és ágazatok között jelentős különbségek tapasztalhatók. A bérszakadék a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakításával összefüggő problémát tükrözi: sok nő veszi igénybe a szülési szabadságot és csak részmunkaidőben vállal munkát.

Az általánosságban pozitív tendenciák ellenére vannak olyan tagállamok, ahol a nemek közötti bérszakadék egyre nő: így például Bulgáriában, Franciaországban, Lettországban, Magyarországon, Portugáliában és Romániában – mutat rá az Európai Bizottság közleménye.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.