Hét évvel meghosszabbítja az életet az egészséges életmód: az egészségesen élők ötvenéves korukban statisztikailag hét évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a lakosság átlaga - derült ki egy amerikai adatokon alapuló kutatásból.
Mikko Myrskylä, a rostocki Max Planck Demográfiai Kutatóintézet munkatársa a Health Affairs című szaklapban mutatta be kutatócsoportja eredményeit, amelyek szerint a dohányzás mellőzése, a túlsúly elkerülése és a mérsékelt alkoholfogyasztás fontos tényezők. - írja az MTI.
A tudósok több mint 14 ezer amerikai egészségügyi adatait elemezték. "Gyakran a gyógyszerek fejlődését tekintik az egészséges és hosszú élet titkának. Kimutattuk, hogy a semmibe sem kerülő egészséges életmód elegendő ahhoz, hogy hosszú és egészséges életet éljünk" - fogalmazott Myrskylä az intézet közleményében. Az eredmények nem újkeletűek, hiszen statisztikai tény az, hogy az egészséges életmód az egyes népességcsoportokban növeli a várható élettartamot.
Myrskylä és kollégái azt is megvizsgálták, milyen hatással van a három tényező (dohányzás, túlsúly, alkohol) az idővel megjelenő testi nehézségekre, milyen korán jelentkeznek mozgási problémák például futás közben, öltözködéskor, fürdéskor, ágyból kiszálláskor vagy éppen evéskor.
Az eredmények szerint a dohányzás korai halálhoz vezet, de nem növeli a testi fájdalmakkal töltött évek számát. A túlsúlyosok és a nagy mennyiségben alkoholt fogyasztók ellenben arra számíthatnak, hogy több éven át fognak testi nehézségekkel együtt élni. Mérsékelt alkoholfogyasztónak a hetente kevesebb, mint 14 alkoholos italt fogyasztó férfiak és a kevesebb, mint hét alkoholos italt fogyasztó nők minősülnek. Harmincas testtömegindex felett számít valaki túlsúlyosnak, nemdohányzó pedig az, aki élete során kevesebb mint száz cigarettát szívott el.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
