Mennyit számíthat az egészséges életmód?

Hét évvel meghosszabbítja az életet az egészséges életmód: az egészségesen élők ötvenéves korukban statisztikailag hét évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a lakosság átlaga - derült ki egy amerikai adatokon alapuló kutatásból.

  • MTI
Edupress

Mikko Myrskylä, a rostocki Max Planck Demográfiai Kutatóintézet munkatársa a Health Affairs című szaklapban mutatta be kutatócsoportja eredményeit, amelyek szerint a dohányzás mellőzése, a túlsúly elkerülése és a mérsékelt alkoholfogyasztás fontos tényezők. - írja az MTI.

 

A tudósok több mint 14 ezer amerikai egészségügyi adatait elemezték. "Gyakran a gyógyszerek fejlődését tekintik az egészséges és hosszú élet titkának. Kimutattuk, hogy a semmibe sem kerülő egészséges életmód elegendő ahhoz, hogy hosszú és egészséges életet éljünk" - fogalmazott Myrskylä az intézet közleményében. Az eredmények nem újkeletűek, hiszen statisztikai tény az, hogy az egészséges életmód az egyes népességcsoportokban növeli a várható élettartamot. 

Myrskylä és kollégái azt is megvizsgálták, milyen hatással van a három tényező (dohányzás, túlsúly, alkohol) az idővel megjelenő testi nehézségekre, milyen korán jelentkeznek mozgási problémák például futás közben, öltözködéskor, fürdéskor, ágyból kiszálláskor vagy éppen evéskor.

Az eredmények szerint a dohányzás korai halálhoz vezet, de nem növeli a testi fájdalmakkal töltött évek számát. A túlsúlyosok és a nagy mennyiségben alkoholt fogyasztók ellenben arra számíthatnak, hogy több éven át fognak testi nehézségekkel együtt élni. Mérsékelt alkoholfogyasztónak a hetente kevesebb, mint 14 alkoholos italt fogyasztó férfiak és a kevesebb, mint hét alkoholos italt fogyasztó nők minősülnek. Harmincas testtömegindex felett számít valaki túlsúlyosnak, nemdohányzó pedig az, aki élete során kevesebb mint száz cigarettát szívott el.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?