Mennyi pénzt kaphatnál egy gondolatért?

Meg lehetne élni abból, ha csak gondolkodnátok? Egy új kutatás megvizsgálta, mennyi pénzt adnának egy gondolatért.

  • Eduline
Shutterstock

A Leicesteri Egyetem kutatóit megvizsgálták, van-e reális közgazdasági alapja egy angol mondásnak. Az „a penny for your thoughts” idiómát olyankor használják, ha valaki szeretné megtudni, hogy a másik mire gondol, és ezért akár fizetne is egy pennyt. A kutatókat az érdekelte, hogy megérnek-e egy pennyt a gondolatok – írta az Index.

A kutatás azt az eredményt hozta, hogy egy pennyért 3 óra 7 perc és 30 másodpercnyi gondolkodást lehetne vásárolni.

A kutatást végző diákok az egyszerűség kedvéért az agy energiaigényének felbecsülésével kezdték a munkát; ez nagyjából a szervezet teljes energiafelhasználásának 20 százaléka. Egy átlagos felnőtt energiafogyasztása 100 watt körüli, így az agy fogyasztása 20 watt lesz.

Még több érdekesség

8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Földről

Tuti nem tudtad, hogy ezért van rád nagy hatással egy zene

Eddig boldogan tömted magadba a kólát? Ezek után nem fogod

Megint megdőlt valami, amit eddig igaznak hittünk

A számszerűsítésnél az árakat brit fontban, az energiafogyasztást kilowattórában számolták el. Több energiacég ajánlatát figyelembe véve a kutatók kiszámolták, hogy egy kilowattóra fogyasztói átlagára nagyjából 16 penny. Vagyis egy pennyért 1/16-od kilowattóra energiát lehet venni.

A kutatók abból indultak ki, hogy ha valaki olyan gyorsan tud gondolkodni, mint beszélni, egy pennyért cserébe a válaszadónak 3 óráig, 7 percig és 30 másodpercig kéne felelnie, ha tisztességes választ akarna adni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.