Meg lehetne élni abból, ha csak gondolkodnátok? Egy új kutatás megvizsgálta, mennyi pénzt adnának egy gondolatért.
A Leicesteri Egyetem kutatóit megvizsgálták, van-e reális közgazdasági alapja egy angol mondásnak. Az „a penny for your thoughts” idiómát olyankor használják, ha valaki szeretné megtudni, hogy a másik mire gondol, és ezért akár fizetne is egy pennyt. A kutatókat az érdekelte, hogy megérnek-e egy pennyt a gondolatok – írta az Index.
A kutatás azt az eredményt hozta, hogy egy pennyért 3 óra 7 perc és 30 másodpercnyi gondolkodást lehetne vásárolni.
A kutatást végző diákok az egyszerűség kedvéért az agy energiaigényének felbecsülésével kezdték a munkát; ez nagyjából a szervezet teljes energiafelhasználásának 20 százaléka. Egy átlagos felnőtt energiafogyasztása 100 watt körüli, így az agy fogyasztása 20 watt lesz.
| Még több érdekesség |
8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Földről Tuti nem tudtad, hogy ezért van rád nagy hatással egy zene |
A számszerűsítésnél az árakat brit fontban, az energiafogyasztást kilowattórában számolták el. Több energiacég ajánlatát figyelembe véve a kutatók kiszámolták, hogy egy kilowattóra fogyasztói átlagára nagyjából 16 penny. Vagyis egy pennyért 1/16-od kilowattóra energiát lehet venni.
A kutatók abból indultak ki, hogy ha valaki olyan gyorsan tud gondolkodni, mint beszélni, egy pennyért cserébe a válaszadónak 3 óráig, 7 percig és 30 másodpercig kéne felelnie, ha tisztességes választ akarna adni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
