Nyilvánosságra hozták a teljes Magyar Ifjúsági Kutatást, amit 2000 óta négyévente folytatnak le mindig azonos módszertannal, ezúttal nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg.
A teljes Magyar Ifjúság Kutatás 2016 a gyorsjelentés után másfél évvel jelent meg, a több mint 500 oldalas dokumentumban vizsgálja a magyar fiatalok helyzetét - írja a 24.hu.
A 2016-os eredmények alapján a 15-29 évesek a fiatalok legégetőbb problémájaként az anyagi nehézségeket azonosították. Csak az erdélyi megkérdezettek között szerepel más (az alkohol elterjedése) az élen, mindenhol máshol az anyagi nehézségek, létbizonytalanság, szegénység, elszegényedés jelenti a fiatalok szerint a fő gondot.
A 2001 és 2016 közötti változásról elmondható, hogy a 15-29 évesek kevésbé látják problémának a munkavállalást, inkább az anyagi biztonság megteremtése miatt aggódnak. A fiatalok iskolai végzettségére vonatkozó adatokból kiderül, hogy az általános iskolai végzettségnél megrekedtek aránya 9 százalék, nagyobb részük (7 százalék) úgy gondolja, hogy nem is fogja már folytatni a tanulmányait.
A kutatás kitért az elvándorlási kedvre is, ahogy a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 írja, már a két évvel korábbi jelentésben is látszott, hogy a migrációs hajlandóság az 1990-es évekhez képest már az EU-csatlakozás előtt növekedni kezdett - teszik hozzá.
A kivándorlás mértéknek erősödése 2008-ban kezdődött, a jelentősebb erősödés pedig 2010-től mutatható ki, 2010 és 2012 között tovább nőtt, azóta pedig a kutatás szerint kis mértékben csökken. A magyarok egyik legfontosabb fogadó országa Németország, a jelenlegi adatok szerint 207 ezer fő él itt, aki Magyarországon született.
Friss kutatás: minden második gyakornoknak állást ajánlanak a cégek
A cégek közel fele kínál státuszt a gyakorlati időt náluk eltöltő diákoknak - derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem közel 300 hallgatójának tapasztalatait vizsgáló felméréséből. A munkaadók a nyelvtudás mellett elsősorban olyan készségeket várnak el a pályakezdőktől, mint az önállóság, az együttműködés, illetve a fogékonyság új képességek elsajátítására.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
