Csaknem százezer, jogviszonyát szüneteltető felsőoktatási hallgató eshet el a nyári munkától, a Nemzeti Adó- és...
Csaknem százezer, jogviszonyát szüneteltető felsőoktatási hallgató eshet el a nyári munkától, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ugyanis nem ért egyet abban, hogy mi számít hallgatói jogviszonynak - írja a Napi Gazdaság csütörtöki száma.
A diákok legális foglalkoztatása érdekében az iskolaszövetkezetek azt javasolják, hogy a NAV, illetve az Emmi kezelje egységesen a passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők munkavállalását, valamint a hallgatói státus igazolásához is ugyanolyan dokumentumokat (a diákigazolványt) kérjenek. Eredmény még nincs - mondta Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (Iszosz) elnöke.
A tavaly nyári vizsgálatok jegyzőkönyvei szerint az adóellenőröknek nem elég a szövetkezettől kapott iskolalátogatási igazolvány, minden esetben hivatalos levélben veszik fel a kapcsolatot az oktatási intézménnyel a státus ellenőrzése érdekében. Az Emmi ugyanakkor a felsőoktatási törvényre hivatkozik: ez kimondja, hogy a hallgatói jogviszonyt a diákigazolvánnyal mint közokirattal is tanúsíthatják a hallgatók.
A NAV tavaly nyáron ugyan csak egy passzív diák esetében állapított meg járulékfizetési kötelezettséget, az eset azonban rávilágított arra, hogy a hallgatói jogviszonyt másként határozza meg a NAV által is hivatkozott társadalombiztosítási, illetve a felsőoktatási törvény. Előbbi szerint csak hallgatói iskolaigazolással rendelkező, nappali tagozatos diákokat alkalmazhatnak az iskolaszövetkezetek járulékfizetési kötelezettség nélkül.
Az Emmi az Iszosznak írt levelében a felsőoktatási törvényre hivatkozott, amely szerint a hallgatói jogviszonyát szüneteltető hallgató is hallgatónak tekinthető, ezért a felsőoktatási intézmény hallgatóijogviszony-igazolást állít ki számára. Mire érdemes figyelni, ha nyári munkát kerestek? A legfontosabb tudnivalókat itt találjátok, a Balaton környéki lehetőségekről pedig itt olvashattok.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
