Kutatások bebizonyították: Zavarja a gyereket, ha mobilozik a szülő

A hvg.hu számolt be arról a kutatásról, mely a gyerekek reakcióját vizsgálta akkor, amikor szüleik mellettük mobiloztak. Az eredmény meglepő lehet.

  • Eduline

Az angliai kutatás során 2000, 11 és 18 év közti gyereket kérdeztek meg szüleik mobilozási szokásairól, és arról, mennyire zavarja őket a mobilozás.

Az eredmény szerint a megkérdezett gyerekek már legalább egyharamada szólt a szüleinek, hogy fejezze be a telefonozást. A szülők közel fele nem vette figyeolembe a kérést, és nagyjából 44%-uk ingerülten reagált a kérésre.

A gyerekek válaszai alapján a szülők 14 százaléka még a családi étkezések közben is mobilozik, míg a szülők 95 százaléka azt mondta, hogy nem szokott ilyet csinálni. - írja a hvg.hu

Lefárasztja a dolgozókat az okostelefon: te is így érzed?

Az okostelefonokon az állandó online jelenlét miatt egyre jobban összemosódnak a munka és a magánélet határai, a dolgozó felnőtt magyar internetezők 86 százaléka használ okostelefont, és 78 százalékuk inkább dolgozik szabadidejében is alkalmanként a telefonján, csak munkaidőben is használhassa azt magáncélra - áll az eNet és a Magyar Telekom internetgazdaságról szóló legfrissebb kutatásában, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.

A felmérés eredményéből az is látszik, hogy a megkérdezett gyerekek nagyjából 82%-a örülne annak, ha a szülők legalább étkezés közben nem nyomogatnák a telefonukat, és minden 5. gyermek szerint a családi élet veszít az élvezetességéből a mobilozás miatt.

Úgy tűnik tehát, az, miszerint a gyerekek azok, akik nem tudják letenni a kütyüket és a szülők próbálják rávenni őket arra, hogy szabaduljanak ki egy kicsit a szájber tér világából, fordítva is igaz lehet. Érdemes rá figyelni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.