Frances Hardinge, a The Lie Tree című gyerekeknek szóló regény szerzője vehette át kedden este Londonban a tekintélyes brit Costa Book Awards fődíját.
A díjat megköszönve a meglepett írónő úgy fogalmazott: "Igazán fantasztikus most gyerekeknek és fiataloknak szóló regényt írni".
A Costa Book Awards öt kategóriában díjazza a könyveket: regény, első regény, életrajz, költészet és gyermekkönyv mezőnyben. A kategóriák győztesei közül kerül ki az abszolút nyertes. Az év könyve versenyt idén Frances Hardinge kötete nyerte.
A zsűri indoklása szerint Hardinge viktoriánus krimije minden korosztályt magával ragad. "Részben horror, részben detektívregény, részint történelmi, részint fantasztikus történet nagyszerű főhőssel és elbeszélői feszültséggel" - méltatta a testület elnöke, James Heneage a művet, hozzáfűzve, hogy szerinte az letehetetlen, egyhuzamban végig lehet olvasni.
| Kapcsolódó cikkek |
Ezért érdemes regényeket olvasni |
A The Lie Tree (A hazugság fája) a szerző hetedik regénye. A könyv főhőse a 14 éves Faith Sunderly, akinek szülei elhagyják Angliát és egy távoli szigetre költöznek, hogy elmeneküljenek egy botrány elől. Amikor apja titokzatos körülmények között meghal, Faith elhatározza, hogy kideríti az igazságot. Rátalál egy különös fára, amely elsuttogott hazugságokkal táplálkozik.
A díj történetében egyébként Hardinge műve a második, amely gyermekkönyvként elnyerte a Costa év könyve díját. 2002-ben Philip Pullman A borostyán látcső című gyerekregénye lett elsőként az abszolút győztes ebből a kategóriából.
A Costa Könyvdíjra az Egyesült Királyságban és Írországban élő írók pályázhatnak, az egyes kategóriákban 3000 fontos (1,24 millió forint) pénzjutalom jár a győztesnek. Az év könyve díj kíséretében 30 ezer fontot (12,4 millió forintot) vehet át az abszolút győztes.
Tavaly Helen Macdonald H is for Hawk című önéletrajzi írásának ítélték oda a Costa Book Awards fődíját.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
