Ez lett az év könyve

Frances Hardinge, a The Lie Tree című gyerekeknek szóló regény szerzője vehette át kedden este Londonban a tekintélyes brit Costa Book Awards fődíját.

  • MTI

A díjat megköszönve a meglepett írónő úgy fogalmazott: "Igazán fantasztikus most gyerekeknek és fiataloknak szóló regényt írni".

A Costa Book Awards öt kategóriában díjazza a könyveket: regény, első regény, életrajz, költészet és gyermekkönyv mezőnyben. A kategóriák győztesei közül kerül ki az abszolút nyertes. Az év könyve versenyt idén Frances Hardinge kötete nyerte.

A zsűri indoklása szerint Hardinge viktoriánus krimije minden korosztályt magával ragad. "Részben horror, részben detektívregény, részint történelmi, részint fantasztikus történet nagyszerű főhőssel és elbeszélői feszültséggel" - méltatta a testület elnöke, James Heneage a művet, hozzáfűzve, hogy szerinte az letehetetlen, egyhuzamban végig lehet olvasni.

Kapcsolódó cikkek

Ezért érdemes regényeket olvasni

Twitter-kompatibilis regényeket írtak

Ilyenek lennének a könyvek betűk nélkül

A The Lie Tree (A hazugság fája) a szerző hetedik regénye. A könyv főhőse a 14 éves Faith Sunderly, akinek szülei elhagyják Angliát és egy távoli szigetre költöznek, hogy elmeneküljenek egy botrány elől. Amikor apja titokzatos körülmények között meghal, Faith elhatározza, hogy kideríti az igazságot. Rátalál egy különös fára, amely elsuttogott hazugságokkal táplálkozik.

A díj történetében egyébként Hardinge műve a második, amely gyermekkönyvként elnyerte a Costa év könyve díját. 2002-ben Philip Pullman A borostyán látcső című gyerekregénye lett elsőként az abszolút győztes ebből a kategóriából.

A Costa Könyvdíjra az Egyesült Királyságban és Írországban élő írók pályázhatnak, az egyes kategóriákban 3000 fontos (1,24 millió forint) pénzjutalom jár a győztesnek. Az év könyve díj kíséretében 30 ezer fontot (12,4 millió forintot) vehet át az abszolút győztes.

Tavaly Helen Macdonald H is for Hawk című önéletrajzi írásának ítélték oda a Costa Book Awards fődíját.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.