Nagyon magabiztosan gondolnak nyugdíjas éveikre a fiatalok, többségük abban bízik, hogy állami nyugdíját jelentős mértékben ki tudja egészíteni saját megtakarításból származó jövedelmével - írja szerdai számában a Világgazdaság.
A Groupama Biztosító és az NRC Marketingkutató közös országos online kutatása szerint a magyar 18-59 éves lakosság a jelenleginél érezhetően nehezebb anyagi helyzetre, romló életszínvonalra számít nyugdíjas éveiben. Szembetűnő ugyanakkor ezen belül a legfiatalabb korosztály átlagot meghaladó optimizmusa.
A 18-29 évesek többsége ugyanis szinte minden kiadásról úgy gondolja, hogy fedezni tudja majd nyugdíjasként, és az alapvető szükségletek mellett luxustermékeket is megengedhet majd magának.
A válaszokból az is kiderül, hogy a kedvezőbb jövőképet a fiatalok elsősorban alternatív bevételekre alapozzák. Míg az ötvenes nemzedék úgy számol, bevételének 67 százalékát biztosítja az állami nyugdíj, addig a húszas éveit taposó Y generáció úgy kalkulál: időskori jövedelmének csak 37 százaléka jön majd az államtól. A fiatalok nyugdíjas kori bevételük nagyjából harmadát korábbi megtakarításaikból, 12 százalékát munkából remélik, de leendő gyerekeiktől is számítanak támogatásra.
Mamahotel éveken át? Ennyi idősen költöznek el a magyar fiatalok otthonról
A fiataloknak nincs pénze, hogy elköltözhessenek a szülőktől, és egyre később lesz a fiataloknak saját lakásuk. Hány évesen költöznek a magyar fiatalok? Már elmúlt 27 éves az átlagos magyar, amikor elköltözik a szüleitől - derül ki az Eurostat összesítéséből. A 27,4 éves magyarországi átlag nem is kirívó európai szinten: az átlagos európai 26 éves, amikor különköltözik.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
