Ezek a friss diplomások jobbnál jobb állások közül válogathatnak

Szakmunkásokból, mérnökökből és orvosokból van a legnagyobb hiány Magyarországon és világszinten is - derül ki a Manpower Group 2014-es felméréséből. Informatikai területen is tartós probléma a szakemberhiány.

  • Eduline
Stiller Ákos

Magyarországon az információs és kommunikációs technológiák (röviden IKT) szektora az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, amely a GDP 10-12 százalékát adja. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt években 4,5 százalékos bővülés jellemezte az iparágat, és ez volt az egyetlen szektor, amely a válság időszakában is növekedni tudott. A további növekedés legnagyobb akadálya azonban a jól képzett szakemberek hiánya: ma Magyarországon több mint tízezer betöltetlen pozíció van az IT területén.

A ManPower Group felmérésében megkérdezett munkáltatók közel fele számolt be arról, hogy nehézségekbe ütközik a toborzás során: kevés a jelentkező, és gyakran a technikai készségek is hiányosak. Mennyit lehet keresni informatikai végzettséggel? Itt nézhetitek meg.

A vonzó bérezés nem elég

"Ma Magyarországon egyre erőteljesebb a munkaerő-piaci verseny a legkiválóbb informatikus szakemberekért. Irigylésre méltó helyzetben vannak, hiszen válogathatnak a jobbnál jobb ajánlatok között, és sok esetben nem is a bér a döntő szempont" – mondta Magyari Andrea, az iGO Navigációt fejlesztő NNG Kft. HR-igazgatója. Az IT szexi, csak a nők még nem tudnak róla?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.