Szakmunkásokból, mérnökökből és orvosokból van a legnagyobb hiány Magyarországon és világszinten is - derül ki a Manpower Group 2014-es felméréséből. Informatikai területen is tartós probléma a szakemberhiány.
Magyarországon az információs és kommunikációs technológiák (röviden IKT) szektora az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, amely a GDP 10-12 százalékát adja. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt években 4,5 százalékos bővülés jellemezte az iparágat, és ez volt az egyetlen szektor, amely a válság időszakában is növekedni tudott. A további növekedés legnagyobb akadálya azonban a jól képzett szakemberek hiánya: ma Magyarországon több mint tízezer betöltetlen pozíció van az IT területén.
A ManPower Group felmérésében megkérdezett munkáltatók közel fele számolt be arról, hogy nehézségekbe ütközik a toborzás során: kevés a jelentkező, és gyakran a technikai készségek is hiányosak. Mennyit lehet keresni informatikai végzettséggel? Itt nézhetitek meg.
A vonzó bérezés nem elég
"Ma Magyarországon egyre erőteljesebb a munkaerő-piaci verseny a legkiválóbb informatikus szakemberekért. Irigylésre méltó helyzetben vannak, hiszen válogathatnak a jobbnál jobb ajánlatok között, és sok esetben nem is a bér a döntő szempont" – mondta Magyari Andrea, az iGO Navigációt fejlesztő NNG Kft. HR-igazgatója. Az IT szexi, csak a nők még nem tudnak róla?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
