Idén végeznek a KETEG, a Keresztény Társadalmi Elvek a Gyakorlatban nevű képzés első hallgatói. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen indította el a posztgraduális képzést 2010-ben.
Gál Éva Laura
MTI Fotó: Mohai Balázs
"Itt két éven keresztül azzal foglalkozunk, hogy hogyan lehet előtérbe helyezni a közjót és az embert, és hogyan lehet a hatékonyság és a profit eszköz ebben a munkában” - mondja a posztgraduális képzés tematikájáról Szilas Roland, a Corvinus egyetemi tanársegédje.
A szakot 2010-ben indította a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóival közösen, a képzés tematikáját a Pápai Szent Tamás Egyetem hasonló kurzusa alapján állították össze. A hallgatók négy féléven keresztül tanulnak gazdasági, társadalomtudományi és filozófiai-teológiai tárgyakat
„A keresztény elvek bevonására azért van szükség, mert ezek az elvek tudnak választ adni sok olyan mai kérdésre, amelyek a válság miatt válaszra várnak. Például az ember önmagáról alkotott képe, a gazdaság, gazdálkodás célja, értelme, ember és környezet viszonya. A válaszok benne rejlenek az egyház évszázados társadalmi tanításában, amely minden jószándékú embernek szól" - mondja Baritz Sarolta Laura szakfelelős a képzésről.
Mi az a keresztény közgazdaságtan?
„Az interneten nagyon nehezen bukkanhatunk a keresztény közgazdaságtan nyomára, ugyanakkor mondhatok egy másik paradoxont is, hogy a keresztény közgazdaságtannak 2400 éves története van, morálökonómiaként, iszlám, buddhista közgazdaságtanként, de említhetném a modern, alternatív vonulatokat is” - mondta a képzést bemutató videóban Tóth Gergely, a Pannon Egyetem tanára, a Keresztény közgazdaságtan című kurzus oktatója, aki szerint ez a szemlélet nem a növekedésről szól, hanem a gazdasági egyensúlyról.
Idén végeznek az első hallgatók
Az idén szeptemberben induló évfolyamra eddig heten jelentkeztek. A jelentkezés feltétele a legalább alap- (BA vagy BSC) vagy a korábbi képzési rendszerben megszerzett főiskolai diploma, valamint az általános gazdasági ismeretek megléte.
„Ami a munkaerőpiaci megbecsültségét illeti a KETEG-végzettségnek, az egyelőre kérdés. A képzés legbiztosabb hozadéka egyéni-személyes szinten jelentkezik, ezzel együtt nem kizárt, hogy a végzettek magasabb bérre is szert tehetnek idővel, mintegy mellékes hozadékként - illetve előnyt élvezhetnek bizonyos állások betöltésénél. Annál nagyobb előnyt azonban nehezen tudok elképzelni, mint amikor valaki a saját személyes életét képes azon logika mentén berendezni, s ezt ténylegesen meg is tapasztalni, miszerint a gazdaság van az emberért, és nem az ember van a gazdaságért” – mondja Kocsis Tamás, a Corvinus és a KETEG egyik oktatója.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.