Idén végeznek a KETEG, a Keresztény Társadalmi Elvek a Gyakorlatban nevű képzés első hallgatói. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen indította el a posztgraduális képzést 2010-ben.
"Itt két éven keresztül azzal foglalkozunk, hogy hogyan lehet előtérbe helyezni a közjót és az embert, és hogyan lehet a hatékonyság és a profit eszköz ebben a munkában” - mondja a posztgraduális képzés tematikájáról Szilas Roland, a Corvinus egyetemi tanársegédje.
A szakot 2010-ben indította a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóival közösen, a képzés tematikáját a Pápai Szent Tamás Egyetem hasonló kurzusa alapján állították össze. A hallgatók négy féléven keresztül tanulnak gazdasági, társadalomtudományi és filozófiai-teológiai tárgyakat
„A keresztény elvek bevonására azért van szükség, mert ezek az elvek tudnak választ adni sok olyan mai kérdésre, amelyek a válság miatt válaszra várnak. Például az ember önmagáról alkotott képe, a gazdaság, gazdálkodás célja, értelme, ember és környezet viszonya. A válaszok benne rejlenek az egyház évszázados társadalmi tanításában, amely minden jószándékú embernek szól" - mondja Baritz Sarolta Laura szakfelelős a képzésről.
Mi az a keresztény közgazdaságtan?
„Az interneten nagyon nehezen bukkanhatunk a keresztény közgazdaságtan nyomára, ugyanakkor mondhatok egy másik paradoxont is, hogy a keresztény közgazdaságtannak 2400 éves története van, morálökonómiaként, iszlám, buddhista közgazdaságtanként, de említhetném a modern, alternatív vonulatokat is” - mondta a képzést bemutató videóban Tóth Gergely, a Pannon Egyetem tanára, a Keresztény közgazdaságtan című kurzus oktatója, aki szerint ez a szemlélet nem a növekedésről szól, hanem a gazdasági egyensúlyról.
Idén végeznek az első hallgatók
Az idén szeptemberben induló évfolyamra eddig heten jelentkeztek. A jelentkezés feltétele a legalább alap- (BA vagy BSC) vagy a korábbi képzési rendszerben megszerzett főiskolai diploma, valamint az általános gazdasági ismeretek megléte.
„Ami a munkaerőpiaci megbecsültségét illeti a KETEG-végzettségnek, az egyelőre kérdés. A képzés legbiztosabb hozadéka egyéni-személyes szinten jelentkezik, ezzel együtt nem kizárt, hogy a végzettek magasabb bérre is szert tehetnek idővel, mintegy mellékes hozadékként - illetve előnyt élvezhetnek bizonyos állások betöltésénél. Annál nagyobb előnyt azonban nehezen tudok elképzelni, mint amikor valaki a saját személyes életét képes azon logika mentén berendezni, s ezt ténylegesen meg is tapasztalni, miszerint a gazdaság van az emberért, és nem az ember van a gazdaságért” – mondja Kocsis Tamás, a Corvinus és a KETEG egyik oktatója.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
