Keresztény közgazdaságtan képzés

Idén végeznek a KETEG, a Keresztény Társadalmi Elvek a Gyakorlatban nevű képzés első hallgatói. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen indította el a posztgraduális képzést 2010-ben.

  • Gál Éva Laura
MTI Fotó: Mohai Balázs

"Itt két éven keresztül azzal foglalkozunk, hogy hogyan lehet előtérbe helyezni a közjót és az embert, és hogyan lehet a hatékonyság és a profit eszköz ebben a munkában” - mondja a posztgraduális képzés tematikájáról Szilas Roland, a Corvinus egyetemi tanársegédje.

A szakot 2010-ben indította a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóival közösen, a képzés tematikáját a Pápai Szent Tamás Egyetem hasonló kurzusa alapján állították össze. A hallgatók négy féléven keresztül tanulnak gazdasági, társadalomtudományi és filozófiai-teológiai tárgyakat

„A keresztény elvek bevonására azért van szükség, mert ezek az elvek tudnak választ adni sok olyan mai kérdésre, amelyek a válság miatt válaszra várnak. Például az ember önmagáról alkotott képe, a gazdaság, gazdálkodás célja, értelme, ember és környezet viszonya. A válaszok benne rejlenek az egyház évszázados társadalmi tanításában, amely minden jószándékú embernek szól" - mondja Baritz Sarolta Laura szakfelelős a képzésről.

Mi az a keresztény közgazdaságtan?

„Az interneten nagyon nehezen bukkanhatunk a keresztény közgazdaságtan nyomára, ugyanakkor mondhatok egy másik paradoxont is, hogy a keresztény közgazdaságtannak 2400 éves története van, morálökonómiaként, iszlám, buddhista közgazdaságtanként, de említhetném a modern, alternatív vonulatokat is” - mondta a képzést bemutató videóban Tóth Gergely, a Pannon Egyetem tanára, a Keresztény közgazdaságtan című kurzus oktatója, aki szerint ez a szemlélet nem a növekedésről szól, hanem a gazdasági egyensúlyról.

Idén végeznek az első hallgatók

Az idén szeptemberben induló évfolyamra eddig heten jelentkeztek. A jelentkezés feltétele a legalább alap- (BA vagy BSC) vagy a korábbi képzési rendszerben megszerzett főiskolai diploma, valamint az általános gazdasági ismeretek megléte.

„Ami a munkaerőpiaci megbecsültségét illeti a KETEG-végzettségnek, az egyelőre kérdés. A képzés legbiztosabb hozadéka egyéni-személyes szinten jelentkezik, ezzel együtt nem kizárt, hogy a végzettek magasabb bérre is szert tehetnek idővel, mintegy mellékes hozadékként - illetve előnyt élvezhetnek bizonyos állások betöltésénél. Annál nagyobb előnyt azonban nehezen tudok elképzelni, mint amikor valaki a saját személyes életét képes azon logika mentén berendezni, s ezt ténylegesen meg is tapasztalni, miszerint a gazdaság van az emberért, és nem az ember van a gazdaságért” – mondja Kocsis Tamás, a Corvinus és a KETEG egyik oktatója.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.