Keményen megbüntethetik a múzeumokat

Nem volt olyan vizsgált megyei múzeum az országban, ahol ne lett volna valamilyen szabálytalanság - állítja az Állami Számvevőszék.

  • eduline/mti
MTI / Nándorfi Máté

A megyei múzeumok döntő többségnél a kialakított irányítási rendszer nem biztosította az átlátható, elszámoltatható és ellenőrizhető közpénzfelhasználást - közölte szerdán az Állami Számvevőszék.

A pénzügyi és vagyongazdálkodás mind a 19 ellenőrzött múzeumnál szabálytalan volt, továbbá szabálytalanságok voltak a kulturális javak nyilvántartásában és a legtöbb múzeumban a kulturális javak vagyonvédelme és állományvédelme sem volt biztosított a kölcsönzések során - írják. Utóbbi okok lehetnek talán a legnagyobb szakmai kritikák, ami érheti a múzeumokat, hiszen a kulturális örökség védelme és bemutatása a legfőbb feladatuk.

Egyik múzeum sem gondoskodott teljes körűen a kulturális javak nyilvántartásáról. Több esetben nem rendelkeztek a kulturális javak kölcsönzése során határozott idejű, írásbeli kölcsönzési szerződéssel, volt, ahol a múzeumigazgató írásos kölcsönzési engedélye vagy átadás-átvételi elismervény alapján került sor a kölcsönzésre. Jellemző hiányosság volt, hogy a szerződések nem tartalmazták a jogszabályban rögzített állományvédelemre és vagyonbiztonságra vonatkozó kötelező tartalmi elemeket.

Az ÁSZ mintegy 520 javaslatot fogalmazott meg a feltárt szabálytalanságok megszüntetése érdekében. 46 esetben értesítették az illetékes hatóságot a megyei hatókörű városi múzeumoknál feltárt szabálytalanságok miatt, ebből 31 esetben fordultak az ügyészséghez.

Folytatják a tavaly nagyot bukó közpénznyelő matricagyűjtő játékot

Az idén elnyert állami támogatással együttesen 230 millió forintnál jár az L. Simon László államtitkár ismeretségi köréhez tucatnyi szálon kötődő Mozaik Múzemtúra matricagyűjtő játék, amely nagyot bukott a 2015-ös év során. Tavaly fény derült arra, hogy az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által szervezett játék hogyan folyatta szét az ismeretségi kör tagjai között a Nemzeti Kulturális Alap forrásait, idén azonban újabb elemek kapcsolódhatnak be.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.