Nem volt olyan vizsgált megyei múzeum az országban, ahol ne lett volna valamilyen szabálytalanság - állítja az Állami Számvevőszék.
A megyei múzeumok döntő többségnél a kialakított irányítási rendszer nem biztosította az átlátható, elszámoltatható és ellenőrizhető közpénzfelhasználást - közölte szerdán az Állami Számvevőszék.
A pénzügyi és vagyongazdálkodás mind a 19 ellenőrzött múzeumnál szabálytalan volt, továbbá szabálytalanságok voltak a kulturális javak nyilvántartásában és a legtöbb múzeumban a kulturális javak vagyonvédelme és állományvédelme sem volt biztosított a kölcsönzések során - írják. Utóbbi okok lehetnek talán a legnagyobb szakmai kritikák, ami érheti a múzeumokat, hiszen a kulturális örökség védelme és bemutatása a legfőbb feladatuk.
Egyik múzeum sem gondoskodott teljes körűen a kulturális javak nyilvántartásáról. Több esetben nem rendelkeztek a kulturális javak kölcsönzése során határozott idejű, írásbeli kölcsönzési szerződéssel, volt, ahol a múzeumigazgató írásos kölcsönzési engedélye vagy átadás-átvételi elismervény alapján került sor a kölcsönzésre. Jellemző hiányosság volt, hogy a szerződések nem tartalmazták a jogszabályban rögzített állományvédelemre és vagyonbiztonságra vonatkozó kötelező tartalmi elemeket.
Az ÁSZ mintegy 520 javaslatot fogalmazott meg a feltárt szabálytalanságok megszüntetése érdekében. 46 esetben értesítették az illetékes hatóságot a megyei hatókörű városi múzeumoknál feltárt szabálytalanságok miatt, ebből 31 esetben fordultak az ügyészséghez.
Folytatják a tavaly nagyot bukó közpénznyelő matricagyűjtő játékot
Az idén elnyert állami támogatással együttesen 230 millió forintnál jár az L. Simon László államtitkár ismeretségi köréhez tucatnyi szálon kötődő Mozaik Múzemtúra matricagyűjtő játék, amely nagyot bukott a 2015-ös év során. Tavaly fény derült arra, hogy az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által szervezett játék hogyan folyatta szét az ismeretségi kör tagjai között a Nemzeti Kulturális Alap forrásait, idén azonban újabb elemek kapcsolódhatnak be.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
