Jön egy új generáció, és egészen újfajta munkahelyeket követel magának

A 18 és 35 év közti korosztály egyre többet követel a munkáltatóktól, ami komoly feladat elé állítja a cégeket. Az egyre fontosabb tényező a munkahely megválasztásánál a jelentőségteljesség.

  • Eduline
pixabay.com

A Quartz idézi az amerikai APD kutató felmérését, melynek keretében 2400 munkavállalót kérdeztek meg a 250 főnél több embert foglalkoztató cégeknél az Egyesült Államokban.

A kutatás készítői azt tapasztalták, hogy a fiatalabb korosztályban egyre fontosabb követelés a munkahelyek felé a több szabadság a munkavégzés terén (tehát a nagyobb mozgástér), és az autonómia (nagyobb önállóság).

Kapcsolódó cikkek

Hogyan szerezhettek legkönnyebben munkát?

Milyen szakon végeztél? Ilyen könnyen találsz munkát

De a kutatók legérdekesebb felfedezése, hogy a fiatalok egyre inkább a munkájukon belül keresik a céljaikat, míg az idősebbek főleg a munkájukon kívül, szabadidejükben önmegvalósítanak.

A kutatók felteszik a kérdést, vajon milyen új üzleti modelleket kényszerítenek ki a Z generáció (a jelenlegi 18 évesek) tagjai azzal, hogy jelentőségteljesebb munkát követelnek. És vajon hogyan tudnak ennek eleget tenni a munkáltatók?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Az elitiskolák szempontrendszere nem lehet az egész magyar iskolarendszer mércéje

Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.