Hol tanult a világ öt legbefolyásosabb asszonya?

Nem változott a legbefolyásosabb nők Forbes-féle listája a 2011-eshez képest: az első helyet idén is Angela Merkel...

  • Eduline

Nem változott a legbefolyásosabb nők Forbes-féle listája a 2011-eshez képest: az első helyet idén is Angela Merkel német kancellár szerezte meg, őt követi Hillary Clinton, az USA külügyminisztere és Dilma Rousseff brazil köztársasági elnök. A Forbes idén is a médiajelenlét, a vagyon, a befolyás és az általuk felügyelt pénzösszeg alapján döntött a sorrendről. Utánanéztünk, hol szereztek diplomát.

1. Angela Merkel

MTI / EPA

A lipcsei egyetem fizika szakán diplomázott, majd 12 éven át a kvantumkémia területét kutatta a neves berlini természettudományi akadémián, ahol doktori oklevelet szerzett.

2. Hillary Clinton

Bánkuti András

A volt first lady a Wellesley College után a Yale-en tanult jogot, itt ismerte meg későbbi férjét, Bill Clintont.

3. Dilma Rousseff

Wikipedia

A Rio Grande do Sul Federal Universityn, Brazília egyik legnagyobb egyetemén diplomázott 1977-ben közgazdaságtanból. Ő az első nő, akit Brazília köztársasági elnökének választottak.

4. Melinda Gates

Bill és Melinda Gates
Wikipedia

Bill Gates felesége a Duke Universityn szerzett informatikus- és közgazdászdiplomát, egy évvel később pedig MBA-oklevelet a Fuqua School of Businessen. A gyerekek születése előtt férje oldalán a Microsoftnál dolgozott, multimédia-programokat fejlesztett. Jelenleg a Bill & Melinda Gates Alapítvány társelnökeként dolgozik, főként tehetséges gyerekek iskoláztatását támogatják.

5. Jill Abramson

Jill Abramson a The New York Times első női főszerkesztője. A Harvardon végzett történelem és irodalom szakon, és olyan lapokba írt, mint a Time, a The American Lawyer és a The Wall Street Journal. Hol tanultak a világ leggazdagabb asszonyai? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.