Ingyen elérhetővé tettek 135 ezer könyvet Norvégiában

Ingyen elérhető az interneten Norvégiában a 2001 előtt az országban megjelent könyvek többsége, miután a sikerült megállapodni a szerzőkkel.

  • MTI
Bánkuti András

A tekintélyes norvég Nemzeti Könyvtár több, szerzői jog által védett művet digitalizál Knut Hamsun remekműveitől a krimikirály Jo Nesbo első detektívregényéig, hogy azok ingyenesen elérhetők legyenek a világhálón – és mindezt a jogdíjra jogosultak áldásával. Hogyan spórolhattok tízezreket a tankönyveken? Itt olvashatjátok el cikkünket.

A www.bokhylla.no oldalon (a norvég szó jelentése: könyvespolc) máris 135 ezer mű érhető el. Az ingyenes olvasmányok számát 250 ezerre tervezik növelni, közöttük lesznek külföldi művek fordításai is.

Számos nemzeti könyvtár digitalizálja gyűjteményét a megőrzés, illetve a hozzáférhetőség céljából, de ezek a művek már nem esnek szerzői jogvédelem alá – mondta az AFP francia hírügynökségnek Vigdis Moe Skarstein, a Nemzeti Könyvtár igazgatója.

A norvég könyvtár ugyanakkor szerződést kötött a szerzői jogokra jogosultakat – szerzőket, kiadókat, illusztrátorokat, grafikusokat, zeneszerzőket, sajtócégeket - képviselő intézmények ernyőszervezetével, a Kopinorral. Minden egyes digitalizált oldalért meghatározott összeget fizetnek a Kopinornak, amely ezt – eddig még nem meghatározott rendszerben – továbbosztja a szerzői jogra jogosultak között.

A gyűjtemény gyarapodásával fokozatosan csökken a Kopinornak fizetendő összeg: tavaly még 0,36 norvég koronát (13 forintot) fizettek oldalanként, jövőre csak 0,33-at (12 forint).  Óvintézkedéseket hoztak a szerzők védelmében is: a "könyvespolcon" nincsenek 2000 után megjelent művek, csak norvégiai IP-címmel rendelkezők, illetve külföldi kutatók férhetnek hozzá, és a többségében norvég nyelvű műveket nem lehet letölteni. Az a szerző vagy könyvkiadó, aki vagy amely hátrányosnak találja műve megjelentetését, kérheti a mű visszavonását, amit eddig kevesen tettek meg: az eddig digitalizált 135 ezer könyvből mindössze 3500-at vonattak vissza. Ezek sem elsősorban sikerkönyvek, hanem a kiadók számára busás jövedelmet biztosító iskolai tankönyvek, illetve gyermekeknek szóló könyvek voltak.

 A www.bokhylla.no oldalt 2013-ban több mint 860 ezren látogatták, míg előző évben 188 500-an jártak személyesen a norvég Nemzeti Könyvtárban. Egy-egy látogató átlagosan 73 oldalt olvasott el.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.