Hangszerészek tanácskoztak a szakmájuk előtt álló kihívásokról és a lehetséges megoldásokról a Hangszerészet és Zene című konferencia keretében kedden Budapesten, az Opera Zongorateremben. A mesterek szerint az egyik legfőbb gond, hogy megoldatlan Magyarországon a hangszerészképzés.
Lendvai Tamás, a Zeneakadémia Hangszerészképző Szakközépiskolájának igazgatója kiemelte, alapvető probléma, hogy a hangszerészeknek nincs lehetőségük felsőfokú képzettség megszerzésére a szakmán belül. Így azonban a legjobb és legtapasztaltabb mesterek sem oktathatnak semmilyen intézményesített formában, ugyanis a tanítás a hatályos törvények alapján felsőfokú végzettséghez kötött. A megoldás Lendvai Tamás szerint az lenne, ha a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen belül lehetőség nyílna a hangszerész-mesterek felsőfokú képzésére.
Az előadók emellett a legfőbb megoldandó problémaként a finanszírozási és foglalkoztatási nehézségeket, valamint a magyar hangszerész mestereknek a külföldi szakemberekkel szembeni versenyhátrányát emelték ki.
Lendvai Tamás elmondta, hogy nagyon kevés közalkalmazotti állás érhető el a hangszerészek számára, annak ellenére, hogy rengeteg hangszer van különböző oktatási és közintézmények birtokában, amelyeknek becsült összértéke 5-10 milliárd forint között lehet. Ráadásul a közalkalmazottként dolgozó hangszerészek a bértábla szerint ugyanabba a fizetési kategóriába kerülnek, mint az egyéb fenntartó tevékenységet végzők, például a takarítók. A jelenlegi feltételek között azonban nagyobb hangszerészeti magánvállalkozások sem tudnak létrejönni.
Az igazgató a magyar mesterek versenyhátrányára kitérve elmondta, hogy szerinte a magyar hangszerészeket előnyben kellene részesíteni a különböző hangszerbeszerzési pályázatokon, mint ahogy az más országokban is szokás. Fontos előrelépés lenne, ha a "tehetséges magyar zenészek kezébe magyar hangszerek kerülhetnének".
Domonkos Máté, a konferenciát szervező Magyar Hangszerész Szövetség elnöke szerint fontos lenne, hogy beemeljék a zenei oktatásba a régi nagy magyar hangszerkészítők - például Beregszászy Lajos zongora-, Schunda Vencel József cimbalom- és Nemessányi Sámuel hegedűkészítő - munkásságát, ugyanis még zenei berkekben belül sem ismerik őket eléggé.
A konferencián szó esett a hangszerészet és az igazságügyi szakértés kérdéseiről is. Guminár Tamás hegedűkészítő mester és igazságügyi szakértő az MTI-nek elmondta, hogy amikor közintézmények nagy értékű hangszereket vásárolnak, adnak el, biztosítanak vagy újíttatnak fel, akkor ki kell kérniük az igazságügyi szakértők véleményét. Azonban a jelenlegi szabályozás szerint mindez nem vonatkozik minden hangszerre, köztük a vonós hangszerekre sem, így közintézmények olykor hatalmas mennyiségű pénzt költenek hegedűkre, csellókra úgy, hogy nem kérik ki a szakma véleményét, ez pedig sok esetben hibás döntésekhez vezet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
