Hangszerészek tanácskoztak a szakmájuk előtt álló kihívásokról és a lehetséges megoldásokról a Hangszerészet és Zene című konferencia keretében kedden Budapesten, az Opera Zongorateremben. A mesterek szerint az egyik legfőbb gond, hogy megoldatlan Magyarországon a hangszerészképzés.
Lendvai Tamás, a Zeneakadémia Hangszerészképző Szakközépiskolájának igazgatója kiemelte, alapvető probléma, hogy a hangszerészeknek nincs lehetőségük felsőfokú képzettség megszerzésére a szakmán belül. Így azonban a legjobb és legtapasztaltabb mesterek sem oktathatnak semmilyen intézményesített formában, ugyanis a tanítás a hatályos törvények alapján felsőfokú végzettséghez kötött. A megoldás Lendvai Tamás szerint az lenne, ha a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen belül lehetőség nyílna a hangszerész-mesterek felsőfokú képzésére.
Az előadók emellett a legfőbb megoldandó problémaként a finanszírozási és foglalkoztatási nehézségeket, valamint a magyar hangszerész mestereknek a külföldi szakemberekkel szembeni versenyhátrányát emelték ki.
Lendvai Tamás elmondta, hogy nagyon kevés közalkalmazotti állás érhető el a hangszerészek számára, annak ellenére, hogy rengeteg hangszer van különböző oktatási és közintézmények birtokában, amelyeknek becsült összértéke 5-10 milliárd forint között lehet. Ráadásul a közalkalmazottként dolgozó hangszerészek a bértábla szerint ugyanabba a fizetési kategóriába kerülnek, mint az egyéb fenntartó tevékenységet végzők, például a takarítók. A jelenlegi feltételek között azonban nagyobb hangszerészeti magánvállalkozások sem tudnak létrejönni.
Az igazgató a magyar mesterek versenyhátrányára kitérve elmondta, hogy szerinte a magyar hangszerészeket előnyben kellene részesíteni a különböző hangszerbeszerzési pályázatokon, mint ahogy az más országokban is szokás. Fontos előrelépés lenne, ha a "tehetséges magyar zenészek kezébe magyar hangszerek kerülhetnének".
Domonkos Máté, a konferenciát szervező Magyar Hangszerész Szövetség elnöke szerint fontos lenne, hogy beemeljék a zenei oktatásba a régi nagy magyar hangszerkészítők - például Beregszászy Lajos zongora-, Schunda Vencel József cimbalom- és Nemessányi Sámuel hegedűkészítő - munkásságát, ugyanis még zenei berkekben belül sem ismerik őket eléggé.
A konferencián szó esett a hangszerészet és az igazságügyi szakértés kérdéseiről is. Guminár Tamás hegedűkészítő mester és igazságügyi szakértő az MTI-nek elmondta, hogy amikor közintézmények nagy értékű hangszereket vásárolnak, adnak el, biztosítanak vagy újíttatnak fel, akkor ki kell kérniük az igazságügyi szakértők véleményét. Azonban a jelenlegi szabályozás szerint mindez nem vonatkozik minden hangszerre, köztük a vonós hangszerekre sem, így közintézmények olykor hatalmas mennyiségű pénzt költenek hegedűkre, csellókra úgy, hogy nem kérik ki a szakma véleményét, ez pedig sok esetben hibás döntésekhez vezet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
