Három film, ami egy kicsit másképpen mutatja be az oktatást. Ha még egyiket sem láttátok, és most mentek egyetemre, akkor mindenképpen nézzétek meg a nyári szünet alatt.
Elefánt / Elephant
Gus Van Sant Halál-trilógiájának középső darabja, a 2003-as, Arany Pálmával jutalmazott Elefánt az 1999-es columbine-i iskolai mészárlás fiktív feldolgozása. Annak a végzetes napnak a történetét meséli el körkörös szerkezetben és több nézőpontból, melynek során két tanuló tizenkét diákkal és egy tanárral végzett hidegvérrel, további 23 embert pedig megsebesített. Az előre kitervelt vérengzést, amely az egész világot megrázta, szuggesztív módon, meditatív operatőri munkával ábrázolja, de nem ítélkezik, és kikerüli a didaktikusság csapdáját is; az érthetetlen esemény ok-okozati összefüggéseinek, szociális és lélektani beágyazottságainak feltérképezését és értelmezését a nézőre bízza.
A hullám / Die Welle
Dennis Gansel 2008-ban készült, tanulságos filmje egy német gimnáziumban játszódik, ahol az aktuális projekthét keretén belül egy osztálynak az autokráciát kell feldolgoznia. Rainer Wenger (Jürgen Vogel) tanár önhatalmúlag kísérletbe kezd a diákokkal: szeretné, ha a résztvevők a saját bőrükön tapasztalnák meg, milyen az élet egy diktatúrában. A pedagógiai demonstráció azonban egyre kontrollálhatatlanabbá válik, és végül tragédiába torkollik.
A Hullám tagjaiként a tanulók feltűnően motiválttá válnak, a szolidárisnak tűnő és egyenlőséget hirdető mozgalom erőszakos jelenségek és megdöbbentő személyiségtorzulások katalizátorává válik, így világítva rá az önkényuralom működésében meghatározó szerepet játszó manipulációra és ennek visszafordíthatatlan következményeire.
Éretlenek / Les Sous-doués
Végül pedig az 1980-as Éretlenek. A két komoly tartalmi film után egy kis könnyedséggel. A francia klasszikus egy érettségi előtt álló osztály felkészülési herceit mutatja be. A versailles-i XIV. Lajos Gimnázium minden tanulója megbukott az érettségi vizsgán, ezért az oktatók új módszerekhez fordulnak, hogy ez többet ne fordulhasson elő.Minden van benne, ami a fiatalokat foglalkoztatja és még az érettségi puskázás fogalmát is maximálisan értelmezik a szereplők.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
