Három zseniális film, amit látnotok kell, mielőtt egyetemre mentek
Három film, ami egy kicsit másképpen mutatja be az oktatást. Ha még egyiket sem láttátok, és most mentek egyetemre, akkor mindenképpen nézzétek meg a nyári szünet alatt.
Eduline
Elefánt / Elephant
Gus Van Sant Halál-trilógiájának középső darabja, a 2003-as, Arany Pálmával jutalmazott Elefánt az 1999-es columbine-i iskolai mészárlás fiktív feldolgozása. Annak a végzetes napnak a történetét meséli el körkörös szerkezetben és több nézőpontból, melynek során két tanuló tizenkét diákkal és egy tanárral végzett hidegvérrel, további 23 embert pedig megsebesített. Az előre kitervelt vérengzést, amely az egész világot megrázta, szuggesztív módon, meditatív operatőri munkával ábrázolja, de nem ítélkezik, és kikerüli a didaktikusság csapdáját is; az érthetetlen esemény ok-okozati összefüggéseinek, szociális és lélektani beágyazottságainak feltérképezését és értelmezését a nézőre bízza.
A hullám / Die Welle
Dennis Gansel 2008-ban készült, tanulságos filmje egy német gimnáziumban játszódik, ahol az aktuális projekthét keretén belül egy osztálynak az autokráciát kell feldolgoznia. Rainer Wenger (Jürgen Vogel) tanár önhatalmúlag kísérletbe kezd a diákokkal: szeretné, ha a résztvevők a saját bőrükön tapasztalnák meg, milyen az élet egy diktatúrában. A pedagógiai demonstráció azonban egyre kontrollálhatatlanabbá válik, és végül tragédiába torkollik.
A Hullám tagjaiként a tanulók feltűnően motiválttá válnak, a szolidárisnak tűnő és egyenlőséget hirdető mozgalom erőszakos jelenségek és megdöbbentő személyiségtorzulások katalizátorává válik, így világítva rá az önkényuralom működésében meghatározó szerepet játszó manipulációra és ennek visszafordíthatatlan következményeire.
Éretlenek / Les Sous-doués
Végül pedig az 1980-as Éretlenek. A két komoly tartalmi film után egy kis könnyedséggel. A francia klasszikus egy érettségi előtt álló osztály felkészülési herceit mutatja be. A versailles-i XIV. Lajos Gimnázium minden tanulója megbukott az érettségi vizsgán, ezért az oktatók új módszerekhez fordulnak, hogy ez többet ne fordulhasson elő.Minden van benne, ami a fiatalokat foglalkoztatja és még az érettségi puskázás fogalmát is maximálisan értelmezik a szereplők.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
