Három zseniális film, amit látnotok kell, mielőtt egyetemre mentek
Három film, ami egy kicsit másképpen mutatja be az oktatást. Ha még egyiket sem láttátok, és most mentek egyetemre, akkor mindenképpen nézzétek meg a nyári szünet alatt.
Eduline
Elefánt / Elephant
Gus Van Sant Halál-trilógiájának középső darabja, a 2003-as, Arany Pálmával jutalmazott Elefánt az 1999-es columbine-i iskolai mészárlás fiktív feldolgozása. Annak a végzetes napnak a történetét meséli el körkörös szerkezetben és több nézőpontból, melynek során két tanuló tizenkét diákkal és egy tanárral végzett hidegvérrel, további 23 embert pedig megsebesített. Az előre kitervelt vérengzést, amely az egész világot megrázta, szuggesztív módon, meditatív operatőri munkával ábrázolja, de nem ítélkezik, és kikerüli a didaktikusság csapdáját is; az érthetetlen esemény ok-okozati összefüggéseinek, szociális és lélektani beágyazottságainak feltérképezését és értelmezését a nézőre bízza.
A hullám / Die Welle
Dennis Gansel 2008-ban készült, tanulságos filmje egy német gimnáziumban játszódik, ahol az aktuális projekthét keretén belül egy osztálynak az autokráciát kell feldolgoznia. Rainer Wenger (Jürgen Vogel) tanár önhatalmúlag kísérletbe kezd a diákokkal: szeretné, ha a résztvevők a saját bőrükön tapasztalnák meg, milyen az élet egy diktatúrában. A pedagógiai demonstráció azonban egyre kontrollálhatatlanabbá válik, és végül tragédiába torkollik.
A Hullám tagjaiként a tanulók feltűnően motiválttá válnak, a szolidárisnak tűnő és egyenlőséget hirdető mozgalom erőszakos jelenségek és megdöbbentő személyiségtorzulások katalizátorává válik, így világítva rá az önkényuralom működésében meghatározó szerepet játszó manipulációra és ennek visszafordíthatatlan következményeire.
Éretlenek / Les Sous-doués
Végül pedig az 1980-as Éretlenek. A két komoly tartalmi film után egy kis könnyedséggel. A francia klasszikus egy érettségi előtt álló osztály felkészülési herceit mutatja be. A versailles-i XIV. Lajos Gimnázium minden tanulója megbukott az érettségi vizsgán, ezért az oktatók új módszerekhez fordulnak, hogy ez többet ne fordulhasson elő.Minden van benne, ami a fiatalokat foglalkoztatja és még az érettségi puskázás fogalmát is maximálisan értelmezik a szereplők.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
