Három zseniális film, amit látnotok kell, mielőtt egyetemre mentek
Három film, ami egy kicsit másképpen mutatja be az oktatást. Ha még egyiket sem láttátok, és most mentek egyetemre, akkor mindenképpen nézzétek meg a nyári szünet alatt.
Eduline
Elefánt / Elephant
Gus Van Sant Halál-trilógiájának középső darabja, a 2003-as, Arany Pálmával jutalmazott Elefánt az 1999-es columbine-i iskolai mészárlás fiktív feldolgozása. Annak a végzetes napnak a történetét meséli el körkörös szerkezetben és több nézőpontból, melynek során két tanuló tizenkét diákkal és egy tanárral végzett hidegvérrel, további 23 embert pedig megsebesített. Az előre kitervelt vérengzést, amely az egész világot megrázta, szuggesztív módon, meditatív operatőri munkával ábrázolja, de nem ítélkezik, és kikerüli a didaktikusság csapdáját is; az érthetetlen esemény ok-okozati összefüggéseinek, szociális és lélektani beágyazottságainak feltérképezését és értelmezését a nézőre bízza.
A hullám / Die Welle
Dennis Gansel 2008-ban készült, tanulságos filmje egy német gimnáziumban játszódik, ahol az aktuális projekthét keretén belül egy osztálynak az autokráciát kell feldolgoznia. Rainer Wenger (Jürgen Vogel) tanár önhatalmúlag kísérletbe kezd a diákokkal: szeretné, ha a résztvevők a saját bőrükön tapasztalnák meg, milyen az élet egy diktatúrában. A pedagógiai demonstráció azonban egyre kontrollálhatatlanabbá válik, és végül tragédiába torkollik.
A Hullám tagjaiként a tanulók feltűnően motiválttá válnak, a szolidárisnak tűnő és egyenlőséget hirdető mozgalom erőszakos jelenségek és megdöbbentő személyiségtorzulások katalizátorává válik, így világítva rá az önkényuralom működésében meghatározó szerepet játszó manipulációra és ennek visszafordíthatatlan következményeire.
Éretlenek / Les Sous-doués
Végül pedig az 1980-as Éretlenek. A két komoly tartalmi film után egy kis könnyedséggel. A francia klasszikus egy érettségi előtt álló osztály felkészülési herceit mutatja be. A versailles-i XIV. Lajos Gimnázium minden tanulója megbukott az érettségi vizsgán, ezért az oktatók új módszerekhez fordulnak, hogy ez többet ne fordulhasson elő.Minden van benne, ami a fiatalokat foglalkoztatja és még az érettségi puskázás fogalmát is maximálisan értelmezik a szereplők.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
