Felsőfokú szakképzés helyett felsőoktatási szakképzésekre jelentkezhetnek 2013-tól a felvételizők – az új szabályok miatt több főiskola kénytelen lesz lemondani képzései egy részéről, és gyakorlati helyet is nehezebb lesz találni.
Csak egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőoktatási szakképzéseket 2013-tól – jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szeptemberben. A kétéves képzések kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), diploma azonban továbbra sem jár majd értük. Az államtitkár szerint a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően itthon is a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezeket a rövid, gyakorlatorientált, ugyanakkor elméleti tudást is nyújtó oktatási formát.
Mi megy, mi marad?
A váltás miatt több felsőoktatási intézmény kénytelen lemondani képzésekről – az egyetemek és főiskolák 2013-ban már csak akkor indíthatnak felsőoktatási szakképzést, ha ugyanazon a szakterületen alap- vagy osztatlan képzést is szerveznek. „A felsőoktatási szakképzési kínálatot szűkítenünk kellett, jövőre öt indul, ezek kapcsolódnak a BSc- és a BA-képzéseinkhez” – mondta az eduline-nak Kiss Natália, a Dunaújvárosi Főiskola főtitkára.
Az új szabályok szerint az alapszakokon el kell fogadni a felsőoktatási szakképzésen megszerzett kreditek 75 százalékát, a kötelező 120 kreditből ez 90-et jelent. A követelményeket is egységesítik: a képzések modulárissá válnak, a különböző területeken 12 kreditnyi közös ismeretanyagot kell elsajátítani.
A minisztériumi rendelet alapján öt területre sorolják a képzéseket: munkaerő-piaci ismeretek, idegen nyelvi alapszintű ismeretek, szakmai információ feldolgozási alapismeretek, kommunikációs ismeretek és pénzügyi alapismeretek csoportba tartoznak majd a szakok. Az oklevél megszerzésének követelményei is szigorodnak: szakvizsga helyett záróvizsgát kell majd tenni, de a hallgatók továbbra sem kapnak diplomát.
Mi az a felsőfokú/felsőoktatási szakképzés? |
A felsőfokú szakképzés 1996-ban épült be a felsőoktatás rendszerébe. A megszerezhető bizonyítvány eddig az OKJ egy elkülönülő, felsőfokú képzettségi szintjének felelt meg, a képzés kétéves. A felsőfokú szakképzések utolsó évfolyama 2012 szeptemberében indult, januártól a felsőoktatási szakképzés veszi át a helyét. |
Az eduline-nak nyilatkozó egyetemi-főiskolai oktatók szerint problémát jelenthet, hogy a szakok új nevet kapnak, ezeket újra be kell vezetni a piacra, meg kell ismertetni a felvételizőkkel. Várhatóan a felvételi tájékoztató januárban megjelenő kiegészítéséből tudhatják meg a jelentkezők, milyen felsőoktatási szakképzések közül választhatnak – mondta Kártyás Gyula, az Óbudai Egyetem oktatói főigazgatója. Ez azt jelenti, hogy a 2013-ban felvételizőknek egy hónapjuk lesz a választásra, a jelentkezési határidő ugyanis jövőre is február közepe lesz.
Nem lesz könnyű gyakorlati helyet találni
2013-tól a szakmai gyakorlat rendszere is változik – a hallgatóknak eddig hathetes gyakorlaton kellett részt venniük, szabadon választhatták ki, melyik vállalathoz mennek. A jövőben kötelező lesz egy féléves gyakorlat elvégzése, az intézményeknek ráadásul már most, a szak elfogadtatása során be kell nyújtaniuk a cégekkel kötött megállapodásokat, a gyakorlati programról szóló szándéknyilatkozatokat.
A cégeknek nemcsak szerződést kell kötniük a hallgatókkal, fizetniük is kell majd, a hallgatókat ugyanis csak bérért foglalkoztathatják – az oktatók szerint egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik diáknak találnak majd olyan céget, ahol el tudja végezni a féléves szakmai gyakorlatot, és pénzt is kap a munkájáért. „Reménykedünk abban, hogy enyhíteni fog a minisztérium az új rendelkezéseken. Komoly terhet jelenthet a cégeknek a hallgatók alkalmazása” – mondta a Dunaújvárosi Főiskola főtitkára. Az Óbudai Egyetem már több vállalattal megegyezett, a Szolnoki Főiskola és a Széchenyi István Egyetem is elég partnerrel rendelkezik, ezért nem számítanak problémákra.
„Abban bízunk, hogy jövőre nem csökkennek tovább a keretszámok, és az önköltségesek tandíja sem emelkedik majd az ideihez képest. A felsőfokú szakképzésre sokan jelentkeznek, nem szeretnénk, ha ez megváltozna” – tette hozzá az Óbudai Egyetem oktatási főigazgatója.
Idén ugyanis a felsőfokú szakképzések ösztöndíjas hallgatói helyeinek számát is visszavágta a kormány: míg 2011-ben tízezren kezdhették el a felsőfokú szakképzést államilag finanszírozott formában, idén már csak 3500-an. A döntést épp az új típusú felsőoktatási szakképzés indulásával magyarázta az oktatási államtitkárság – igaz, az eduline birtokába került, idén tavasszal készült minisztériumi háttérszámítások nem számolnak azzal, hogy a következő években ismét eléri az ösztöndíjas elsőévesek létszáma a tízezret.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
