Ennyit keres ma az átlag: friss számok

Nőttek a bruttó fizetések tavaly az előző évhez képest, a keresetek továbbra is Budapesten voltak a legmagasabbak, de béreket az iskolai végzettség, a munkakör és a munkaadó cég mérete is befolyásolja - közölte a Workania állásportál szerdán az MTI-vel.

  • MTI
MTI / Mohai Balázs

A cég által működtetett fizetesek.hu oldal felmérése szerint tavaly a bruttó átlagfizetés 270 ezer forint volt, ami 10 ezer forinttal több az előző évinél.

Továbbra is jelentős a bérkülönbség a főváros és az ország többi része között, Budapesten a bruttó keresetek átlaga elérte a 350 ezer forintot, vidéken viszont mindenhol 300 ezer forint alatt maradt - írták. Hozzátették: a fizetési rangsort a megyék közt Komárom-Esztergom (298 ezer), Győr-Moson-Sopron (285 ezer) Vas (283 ezer), Pest és Heves (270 ezer) vezeti, a többi régióban 250 ezer forint alatt volt a bruttó bérek átlaga.

A fizetések továbbra is a keleti országrészben a legalacsonyabbak, Csongrád és Békés megyében 220 ezer forint az átlagkereset, a Dunántúlról csak Somogy került a legalsó kategóriába a Workania szerint.

 

A felmérés alapján továbbra is meghatározó szempont az iskolai végzettség, ugyanis a közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között majdnem kétszeres is lehet a különbség: az érettségizettek 220 ezer, az egyetemi diplomások 400 ezer forintot is kereshettek. Főiskolai diplomával 360 ezer, OKJ-s képzettséggel 228 ezer, szakközépiskolai végzettséggel 186 ezer forint volt a bruttó fizetés országos átlagban - közölték.

Még nagyobb a különbség a munkakörök összehasonlításában, a felsővezetők havi átlagfizetésre (757 ezer) több mint ötszöröse volt a segédmunkásokénak (147 ezer) a kutatás szerint. A középvezetők átlagosan 440 ezer forintot, a köztes kategóriákban a szolgáltatási szféra alkalmazottai és a szakmunkások 180 ezer, az adminisztratív alkalmazottak 200 ezer, a műszaki területen szakképzett alkalmazottként dolgozók (mérnökök, IT-szakemberek) pedig havi 340 ezer forintot kerestek.

A felmérés szerint a 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknél a fizetések átlaga 200 ezer forint alatt maradt, az 1000 fő felettieknél viszont 330 ezer forint volt, a cégek mérete tehát szintén meghatározó lehet az adatok szerint. A legkisebb és a legnagyobb cégek dolgozóinak fizetése között átlagosan egyharmadnyi a különbség - állapítja meg a Workania.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.