Nőttek a bruttó fizetések tavaly az előző évhez képest, a keresetek továbbra is Budapesten voltak a legmagasabbak, de béreket az iskolai végzettség, a munkakör és a munkaadó cég mérete is befolyásolja - közölte a Workania állásportál szerdán az MTI-vel.
A cég által működtetett fizetesek.hu oldal felmérése szerint tavaly a bruttó átlagfizetés 270 ezer forint volt, ami 10 ezer forinttal több az előző évinél.
Továbbra is jelentős a bérkülönbség a főváros és az ország többi része között, Budapesten a bruttó keresetek átlaga elérte a 350 ezer forintot, vidéken viszont mindenhol 300 ezer forint alatt maradt - írták. Hozzátették: a fizetési rangsort a megyék közt Komárom-Esztergom (298 ezer), Győr-Moson-Sopron (285 ezer) Vas (283 ezer), Pest és Heves (270 ezer) vezeti, a többi régióban 250 ezer forint alatt volt a bruttó bérek átlaga.
A fizetések továbbra is a keleti országrészben a legalacsonyabbak, Csongrád és Békés megyében 220 ezer forint az átlagkereset, a Dunántúlról csak Somogy került a legalsó kategóriába a Workania szerint.
A felmérés alapján továbbra is meghatározó szempont az iskolai végzettség, ugyanis a közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között majdnem kétszeres is lehet a különbség: az érettségizettek 220 ezer, az egyetemi diplomások 400 ezer forintot is kereshettek. Főiskolai diplomával 360 ezer, OKJ-s képzettséggel 228 ezer, szakközépiskolai végzettséggel 186 ezer forint volt a bruttó fizetés országos átlagban - közölték.
Még nagyobb a különbség a munkakörök összehasonlításában, a felsővezetők havi átlagfizetésre (757 ezer) több mint ötszöröse volt a segédmunkásokénak (147 ezer) a kutatás szerint. A középvezetők átlagosan 440 ezer forintot, a köztes kategóriákban a szolgáltatási szféra alkalmazottai és a szakmunkások 180 ezer, az adminisztratív alkalmazottak 200 ezer, a műszaki területen szakképzett alkalmazottként dolgozók (mérnökök, IT-szakemberek) pedig havi 340 ezer forintot kerestek.
A felmérés szerint a 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknél a fizetések átlaga 200 ezer forint alatt maradt, az 1000 fő felettieknél viszont 330 ezer forint volt, a cégek mérete tehát szintén meghatározó lehet az adatok szerint. A legkisebb és a legnagyobb cégek dolgozóinak fizetése között átlagosan egyharmadnyi a különbség - állapítja meg a Workania.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
