Nőttek a bruttó fizetések tavaly az előző évhez képest, a keresetek továbbra is Budapesten voltak a legmagasabbak, de béreket az iskolai végzettség, a munkakör és a munkaadó cég mérete is befolyásolja - közölte a Workania állásportál szerdán az MTI-vel.
A cég által működtetett fizetesek.hu oldal felmérése szerint tavaly a bruttó átlagfizetés 270 ezer forint volt, ami 10 ezer forinttal több az előző évinél.
Továbbra is jelentős a bérkülönbség a főváros és az ország többi része között, Budapesten a bruttó keresetek átlaga elérte a 350 ezer forintot, vidéken viszont mindenhol 300 ezer forint alatt maradt - írták. Hozzátették: a fizetési rangsort a megyék közt Komárom-Esztergom (298 ezer), Győr-Moson-Sopron (285 ezer) Vas (283 ezer), Pest és Heves (270 ezer) vezeti, a többi régióban 250 ezer forint alatt volt a bruttó bérek átlaga.
A fizetések továbbra is a keleti országrészben a legalacsonyabbak, Csongrád és Békés megyében 220 ezer forint az átlagkereset, a Dunántúlról csak Somogy került a legalsó kategóriába a Workania szerint.
A felmérés alapján továbbra is meghatározó szempont az iskolai végzettség, ugyanis a közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között majdnem kétszeres is lehet a különbség: az érettségizettek 220 ezer, az egyetemi diplomások 400 ezer forintot is kereshettek. Főiskolai diplomával 360 ezer, OKJ-s képzettséggel 228 ezer, szakközépiskolai végzettséggel 186 ezer forint volt a bruttó fizetés országos átlagban - közölték.
Még nagyobb a különbség a munkakörök összehasonlításában, a felsővezetők havi átlagfizetésre (757 ezer) több mint ötszöröse volt a segédmunkásokénak (147 ezer) a kutatás szerint. A középvezetők átlagosan 440 ezer forintot, a köztes kategóriákban a szolgáltatási szféra alkalmazottai és a szakmunkások 180 ezer, az adminisztratív alkalmazottak 200 ezer, a műszaki területen szakképzett alkalmazottként dolgozók (mérnökök, IT-szakemberek) pedig havi 340 ezer forintot kerestek.
A felmérés szerint a 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknél a fizetések átlaga 200 ezer forint alatt maradt, az 1000 fő felettieknél viszont 330 ezer forint volt, a cégek mérete tehát szintén meghatározó lehet az adatok szerint. A legkisebb és a legnagyobb cégek dolgozóinak fizetése között átlagosan egyharmadnyi a különbség - állapítja meg a Workania.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
