Nőttek a bruttó fizetések tavaly az előző évhez képest, a keresetek továbbra is Budapesten voltak a legmagasabbak, de béreket az iskolai végzettség, a munkakör és a munkaadó cég mérete is befolyásolja - közölte a Workania állásportál szerdán az MTI-vel.
A cég által működtetett fizetesek.hu oldal felmérése szerint tavaly a bruttó átlagfizetés 270 ezer forint volt, ami 10 ezer forinttal több az előző évinél.
Továbbra is jelentős a bérkülönbség a főváros és az ország többi része között, Budapesten a bruttó keresetek átlaga elérte a 350 ezer forintot, vidéken viszont mindenhol 300 ezer forint alatt maradt - írták. Hozzátették: a fizetési rangsort a megyék közt Komárom-Esztergom (298 ezer), Győr-Moson-Sopron (285 ezer) Vas (283 ezer), Pest és Heves (270 ezer) vezeti, a többi régióban 250 ezer forint alatt volt a bruttó bérek átlaga.
A fizetések továbbra is a keleti országrészben a legalacsonyabbak, Csongrád és Békés megyében 220 ezer forint az átlagkereset, a Dunántúlról csak Somogy került a legalsó kategóriába a Workania szerint.
A felmérés alapján továbbra is meghatározó szempont az iskolai végzettség, ugyanis a közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között majdnem kétszeres is lehet a különbség: az érettségizettek 220 ezer, az egyetemi diplomások 400 ezer forintot is kereshettek. Főiskolai diplomával 360 ezer, OKJ-s képzettséggel 228 ezer, szakközépiskolai végzettséggel 186 ezer forint volt a bruttó fizetés országos átlagban - közölték.
Még nagyobb a különbség a munkakörök összehasonlításában, a felsővezetők havi átlagfizetésre (757 ezer) több mint ötszöröse volt a segédmunkásokénak (147 ezer) a kutatás szerint. A középvezetők átlagosan 440 ezer forintot, a köztes kategóriákban a szolgáltatási szféra alkalmazottai és a szakmunkások 180 ezer, az adminisztratív alkalmazottak 200 ezer, a műszaki területen szakképzett alkalmazottként dolgozók (mérnökök, IT-szakemberek) pedig havi 340 ezer forintot kerestek.
A felmérés szerint a 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknél a fizetések átlaga 200 ezer forint alatt maradt, az 1000 fő felettieknél viszont 330 ezer forint volt, a cégek mérete tehát szintén meghatározó lehet az adatok szerint. A legkisebb és a legnagyobb cégek dolgozóinak fizetése között átlagosan egyharmadnyi a különbség - állapítja meg a Workania.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
