Itt vannak a 2016-os árak: mennyibe kerül a jogosítvány megszerzése?

Mielőtt elkezded a tanfolyamot, készülj fel a várható költségekre!

  • Eduline

Egy jogosítvány megszerzésének teljes költsége minimum 120 ezer forint, de iskolától és az esetleges pótóráktól, vizsgaismétlésektől függően ez akár ennél jóval borsosabb is lehet. De nézzük, miből tevődik ez össze!

A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Titkársága összesített adatai szerint egy elméleti tanfolyam ára nagyjából 15-25 ezer forint között mozog. Az elméleti vizsga díja ezt követően 4600 forint.

A gyakorlati tanfolyam óradíja 2-3 ezer forint között mozog iskolánként eltérően, ebből legalább 29-et kötelező venni, tehát 60-90 ezer forint nagyjából, ez tehát a legdrágább része az oktatásnak. A gyakorlati vizsgadíj 11 ezer forint.

Mennyibe kerül, meddig tart a jogosítvány megszerzése? Öt kérdés, öt válasz

Az egészségügyi vizsgát a Vöröskereszt szervezi, ennek ára 8 ezer forint. Persze aki jártas a gyakorlati részekben, azoknak elég csak vizsgára jelentkezni, melynek ára 6500 forint.

Az orvosi vizsgálat ára 6 ezer forint, a jogosítvány kiállításának költsége pedig 5 ezer forint körül mozog.

Ezek mellett vanank olyan költségek, melyeket nem feltétlenül kell kifizetni, mint a tankönyveket, feladatgyűjteményt. Ezek ugyanis kölcsönkérhetők, illetve a neten is sok próbafeladatot találtok.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.