Egy oktató segítségével pénzért, mások tettek KRESZ-vizsgát a valódi tanulók helyett egy kecskeméti autósiskolában; a...
Egy oktató segítségével pénzért, mások tettek KRESZ-vizsgát a valódi tanulók helyett egy kecskeméti autósiskolában; a csalók ellen vesztegetés és közokirat-hamisítás miatt indult eljárás.
Egy oktató ajánlotta fel a jogosítványt megszerezni akaró tanulóknak, hogy 50 ezer, illetve 70 ezer forintért elintézi, hogy valaki más menjen helyettük vizsgázni. A csalásra akkor derült fény, amikor a "dublőr" a saját, nem pedig a helyettesített tanuló nevét írta a vizsgalapra, míg egy másik esetben az aláírás vált gyanússá - hangzott el az m1 csütörtök esti Híradójában.
Karsai Attila, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség igazgatója a hírműsornak azt mondta, a valódi vizsgázó mobiltelefonszámát felhívva kiderült, hogy más vizsgázik helyette, ő pedig az épület előtt várta a vizsga végét.
Az eset után a felügyelőség hónapokra visszamenőleg átnézte a vizsgázók aláírását, ekkor derült ki, hogy több diák mást küldött maga helyett a KRESZ-vizsgára. Valamennyien ugyanannál a kecskeméti oktatónál tanultak, és ő ajánlotta ezt a vizsgalehetőséget.
Nyíkos Tamás, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a Híradónak azt mondta: hét olyan diákról van szó, aki igénybe vette a gépjárművezető-oktatónak ezt az ajánlását, és vesztegetés és közokirat-hamisítás miatt indul ellenük eljárás.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
