Ennyibe "kerül" egy KRESZ-vizsga: 50-70 ezer volt a dublőr bére

Egy oktató segítségével pénzért, mások tettek KRESZ-vizsgát a valódi tanulók helyett egy kecskeméti autósiskolában; a...

  • MTI

Egy oktató segítségével pénzért, mások tettek KRESZ-vizsgát a valódi tanulók helyett egy kecskeméti autósiskolában; a csalók ellen vesztegetés és közokirat-hamisítás miatt indult eljárás.

Egy oktató ajánlotta fel a jogosítványt megszerezni akaró tanulóknak, hogy 50 ezer, illetve 70 ezer forintért elintézi, hogy valaki más menjen helyettük vizsgázni. A csalásra akkor derült fény, amikor a "dublőr" a saját, nem pedig a helyettesített tanuló nevét írta a vizsgalapra, míg egy másik esetben az aláírás vált gyanússá - hangzott el az m1 csütörtök esti Híradójában.

Karsai Attila, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség igazgatója a hírműsornak azt mondta, a valódi vizsgázó mobiltelefonszámát felhívva kiderült, hogy más vizsgázik helyette, ő pedig az épület előtt várta a vizsga végét.

Az eset után a felügyelőség hónapokra visszamenőleg átnézte a vizsgázók aláírását, ekkor derült ki, hogy több diák mást küldött maga helyett a KRESZ-vizsgára. Valamennyien ugyanannál a kecskeméti oktatónál tanultak, és ő ajánlotta ezt a vizsgalehetőséget.

Nyíkos Tamás, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a Híradónak azt mondta: hét olyan diákról van szó, aki igénybe vette a gépjárművezető-oktatónak ezt az ajánlását, és vesztegetés és közokirat-hamisítás miatt indul ellenük eljárás.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.