Egy csomó fiatal még mindig a szüleivel él

A 18-36 éves korosztály, tehát az Y generáció több mint harmadának van saját lakása, amelyhez a többség szülői segítséggel jutott. Noha az átlagnál ez a generáció többet költ, 44 százaléka még a szülőkkel él.

  • eduline/mti
Fazekas István

A Cofidis országos reprezentatív kutatás szerint a 18-35 éves korosztályon belül 36 százaléknak van saját lakása, amelyhez 63 százalék szülői segítséggel jutott.

Az Y generációs háztartások jóval kevésbé húzzák meg a nadrágszíjat, mint az idősebbek, mintegy 30 ezer forinttal költenek többet havonta az átlagnál, ugyanakkor nagyobb arányban (41 százalék) rendelkeznek megtakarítással. Kiadásaik nagy része lakásfenntartásra (41 300 forint), bevásárlásra (31 400 forint) megy el, és a legkevesebb pénzt ugyan ruházkodásra (12 800 forint) és szórakozásra (10 200 forint) fordítják, de az utóbbi két esetben is az átlagosnál jóval magasabb összeget.

Anyagi biztonságban akkor éreznék magukat, ha valamivel több, mint egymillió forint lenne számlájukon, 40 éves korukra a nyugalmas mindennapokat kétmillió, 50-es éveikre pedig hárommillió forint jelentené a válaszok alapján.

 

Túl kényelmes a szülőkkel élni: egyre kevesebben akarnak elköltözni otthonról

A kutatás arra is rávilágított, hogy a generáció több mint harmada (37 százalék) egyedül él. A rendszerváltáshoz képest a házasság 8 évvel tolódott későbbre és a mostani fiatalok 10 százaléka él csak házastársi kapcsolatban.

A 35 év alatti nagykorúak döntő többségének, 82 százalékának még nincs gyereke, bár 77 százalékuk egyértelműen szeretne gyereket. A számokból az is kiderül, hogy míg a rendszerváltáskor a nők átlagos életkora első gyermekük születésekor 23 év volt, a mostani generációknál ez már több mint 28 év.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.