Egyre több a munkanélküli diplomás Lengyelországban

Minden kilencedik lengyel munkanélküli diplomás Lengyelországban.

  • MTI
MTI / Szigetváry Zsolt
Minden kilencedik lengyel munkanélküli diplomás Lengyelországban. A helyi központi statisztikai hivatal (GUS) adatai szerint az érettségizett fiatalok 94,6 százaléka folytatja tanulmányait különféle felsőoktatási intézményekben, de több mint 5 százalékuk a végzés után nem talál magának állást - jelentette a Dziennik Gazeta Prawna című napilap.

Az Európai Unióban a középiskolát végzetteknek csak alig 85 százaléka folytatja tanulmányait felsőoktatási intézményekben - emlékeztet a lap.

A cikk szerzője elemzőket idézett, akik szerint a fiatalok elsősorban munkaerő-piaci esélyeiket szeretnék javítani a továbbtanulással, de figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy már minden kilencedik lengyel munkanélküli diplomás.

Janusz Czapinski szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati piacokon kisebb az igény a felsőfokú végzettségre, és így növekszik a diplomás munkanélküliek száma. Feltételezi, hogy az elhelyezkedési problémák miatt idővel Lengyelországban is mérséklődni fog a felsőfokú tanulmányok iránti érdeklődés.

Lengyelországban 11 év alatt harmadával nőtt a felsőoktatási intézmények száma. Jelenleg összesen 460 állami és magánegyetem vagy főiskola működik az országban, és ennek következtében 8 év alatt kétszeresére, 1998-hoz képest pedig háromszorosára nőtt a diplomások száma. A 38 milliós országban már több mint 6 millióan rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, de 5,5 százalékuknak nincs munkája

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.