Átformálhatja a hagyományos felsőoktatást az online egyetemi kurzusok megjelenése - a Coursera és az edX hallgatói a...
Átformálhatja a hagyományos felsőoktatást az online egyetemi kurzusok megjelenése - a Coursera és az edX hallgatói a legnevesebb amerikai egyetemek oktatóinak előadását nézhetik meg otthonról, vizsgázhatnak és kérdezhetnek is a tanároktól, mindezt teljesen ingyen. Igaz, diploma egyelőre nem jár az online kurzusok elvégzéséért.
Az edx
A felsőoktatási világrangsorok két rekordere, a Harvard és a Massachusetts Intitute of Technology (ismertebb nevén: a MIT) 60 millió dollárból indította el az edX-et, amelynek már az első héten elsöprő sikere volt: a két egyetem világhírű professzorai által tartott online kurzusokra majdnem annyian jelentkeztek, ahányan a MIT-re 1861, vagyis az intézmény alapítása óta beiratkoztak. Nem véletlen, hogy a kezdeményezéshez azóta több egyetem csatlakozott, ma már a Berkeley oktatóinak előadásait is meg lehet találni az oldalon.
A népszerűség oka az ingyenesség. A legjobb amerikai egyetemeken több tízezer dollárt, átszámítva 8-9 millió forintot fizetnek a hallgatók tanévenként, míg az edX segítségével teljesen ingyen lehet ugyanazoktól az oktatóktól tanulni, mint akik a hagyományos képzésekre járó egyetemistáknak tartanak előadásokat és szemináriumokat. Mivel az edX-et útjára indító intézmények nem küzdenek anyagi gondokkal, egyelőre nincs napirenden az online kurzusok fizetőssé tétele.
Az órákhoz videók, online laboratóriumok és e-tankönyvek is járnak majd, a hallgatók munkáját pedig automatizált rendszer fogja értékelni. Az osztályozás persze sok gyakorlati kérdést vet fel, főleg a humán és a társadalomtudományi tárgyak esetében nehéz az értékelés automatizálása, hiszen ott szabadszavas válaszokat adnak a vizsgázók.
Az online kurzusok elvileg ugyanolyan nehezen teljesíthetőek, mint bármelyik óra a Harvardon vagy a MIT-en. Ennek ellenére a hallgatók nem diplomát vagy krediteket kapnak, hanem „mesterigazolást”. Egyre népszerűbb az online oktatás - erről bővebben itt olvashattok.
A Coursera
A Stanford, a Princeton, a University of Pennsylvania, a University of Michigan és más neves amerikai egyetemek egy másik online felületet hoztak létre, a Coursera szintén ingyenes – elsősorban irodalom, matematika, statisztika, társadalomtudomány, informatika, gazdaság, orvostudomány, természettudomány és dizájn témájú – kurzusokat kínál.
A szolgáltatáshoz regisztrálni kell, és ki kell választani egyet az induló kurzusok közül – ahhoz, hogy a hallgatók részt tudjanak venni az órákon, nem kell webkamera, a kérdéseket egy külön felületen juttathatják el az egyetemi oktatóknak, akik a legrelevánsabb, leggyakrabban előkerülő kérdésekre válaszolnak.
A Yale online kurzusai
A Yale online kurzusainak listáját is érdemes megnézni – az online oktatási program hasonlóan működik, mint az edX vagy a Coursera, téma, előadó és előadáscím alapján is lehet keresni. Az órákat itt is videó formájában kapják meg a hallgatók, csak regisztrálniuk kell.
Diploma és kredit itt sem jár a tanulásért, viszont továbbképzésnek tökéletes: pénzügyi, természettudományi, irodalmi és filozófiai kurzusok közül is lehet választani. Az előadások mellé jegyzeteket és irodalomlistát is csatolnak a professzorok.
Az amerikai vezető egyetemek oktatói arra számítanak, az új oktatási formák teljesen átalakítják majd a felsőoktatást – a legnagyobb presztízsű egyetemeknek persze mindig lesz elég fizetős hallgatójuk, a gyengébb és kisebb intézmények azonban sok felvételizőt veszíthetnek. Igaz, a kieső diáklétszám akkor éri majd el a kritikus szintet, ha az online kurzusok elvégzéséért diploma is jár majd.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
