Így szerezhetsz harvardi vagy princetoni bizonyítványt ingyen, otthonról

Átformálhatja a hagyományos felsőoktatást az online egyetemi kurzusok megjelenése - a Coursera és az edX hallgatói a...

  • Eduline

Átformálhatja a hagyományos felsőoktatást az online egyetemi kurzusok megjelenése - a Coursera és az edX hallgatói a legnevesebb amerikai egyetemek oktatóinak előadását nézhetik meg otthonról, vizsgázhatnak és kérdezhetnek is a tanároktól, mindezt teljesen ingyen. Igaz, diploma egyelőre nem jár az online kurzusok elvégzéséért.

Az edx

A felsőoktatási világrangsorok két rekordere, a Harvard és a Massachusetts Intitute of Technology (ismertebb nevén: a MIT) 60 millió dollárból indította el az edX-et, amelynek már az első héten elsöprő sikere volt: a két egyetem világhírű professzorai által tartott online kurzusokra majdnem annyian jelentkeztek, ahányan a MIT-re 1861, vagyis az intézmény alapítása óta beiratkoztak. Nem véletlen, hogy a kezdeményezéshez azóta több egyetem csatlakozott, ma már a Berkeley oktatóinak előadásait is meg lehet találni az oldalon.

A népszerűség oka az ingyenesség. A legjobb amerikai egyetemeken több tízezer dollárt, átszámítva 8-9 millió forintot fizetnek a hallgatók tanévenként, míg az edX segítségével teljesen ingyen lehet ugyanazoktól az oktatóktól tanulni, mint akik a hagyományos képzésekre járó egyetemistáknak tartanak előadásokat és szemináriumokat. Mivel az edX-et útjára indító intézmények nem küzdenek anyagi gondokkal, egyelőre nincs napirenden az online kurzusok fizetőssé tétele.

Az edX. A MIT és a Harvard mellett a Berkeley és a The University of Texas System kurzusai is elérhetők
edX.org

Az órákhoz videók, online laboratóriumok és e-tankönyvek is járnak majd, a hallgatók munkáját pedig automatizált rendszer fogja értékelni. Az osztályozás persze sok gyakorlati kérdést vet fel, főleg a humán és a társadalomtudományi tárgyak esetében nehéz az értékelés automatizálása, hiszen ott szabadszavas válaszokat adnak a vizsgázók.

Az online kurzusok elvileg ugyanolyan nehezen teljesíthetőek, mint bármelyik óra a Harvardon vagy a MIT-en. Ennek ellenére a hallgatók nem diplomát vagy krediteket kapnak, hanem „mesterigazolást”. Egyre népszerűbb az online oktatás - erről bővebben itt olvashattok.

A Coursera

A Stanford, a Princeton, a University of Pennsylvania, a University of Michigan és más neves amerikai egyetemek egy másik online felületet hoztak létre, a Coursera szintén ingyenes – elsősorban irodalom, matematika, statisztika, társadalomtudomány, informatika, gazdaság, orvostudomány, természettudomány és dizájn témájú – kurzusokat kínál.

A Coursera - naponta kerülnek fel újabb kurzusok
coursera.com

A szolgáltatáshoz regisztrálni kell, és ki kell választani egyet az induló kurzusok közül – ahhoz, hogy a hallgatók részt tudjanak venni az órákon, nem kell webkamera, a kérdéseket egy külön felületen juttathatják el az egyetemi oktatóknak, akik a legrelevánsabb, leggyakrabban előkerülő kérdésekre válaszolnak.

A Yale online kurzusai

A Yale online kurzusainak listáját is érdemes megnézni – az online oktatási program hasonlóan működik, mint az edX vagy a Coursera, téma, előadó és előadáscím alapján is lehet keresni. Az órákat itt is videó formájában kapják meg a hallgatók, csak regisztrálniuk kell.

Diploma és kredit itt sem jár a tanulásért, viszont továbbképzésnek tökéletes: pénzügyi, természettudományi, irodalmi és filozófiai kurzusok közül is lehet választani. Az előadások mellé jegyzeteket és irodalomlistát is csatolnak a professzorok.

Az amerikai vezető egyetemek oktatói arra számítanak, az új oktatási formák teljesen átalakítják majd a felsőoktatást – a legnagyobb presztízsű egyetemeknek persze mindig lesz elég fizetős hallgatójuk, a gyengébb és kisebb intézmények azonban sok felvételizőt veszíthetnek. Igaz, a kieső diáklétszám akkor éri majd el a kritikus szintet, ha az online kurzusok elvégzéséért diploma is jár majd.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.