A 2010-ben született csecsemők esetében az ENSZ adataira támaszkodva azt mondják a kutatók, hogy Magyarországon fog leginkább növekedni a fejlettebb országok között a férfiak várható élettartama, de a nőkét így sem éri utol.
Az ENSZ számára a különböző országok által szolgáltatott adatok szerint Magyarország még mindig a sereghajtók közé tartozik a várható élethossz szempontjából a fejlettebb országok között - derül ki a The Lancet által közzétett kutatásból.
A vizsgált 35 ország közül a 2010-ben született gyerekek életkilátásai szerint a magyar férfiaknak vannak a legrosszabb mutatói, közülük halnak meg a legtöbben 70 éves koruk előtt. A kimutatások szerint ez a szám 2030-ra javulni fog, akkor a 27. helyre jöhetnek fel, megelőzve többek között Horvátországot, Szerbiát, Romániát, Lengyelországot, Szlovákiát és Mexikót. A 2010-ben született magyar nők helyzete a magyar férfiakhoz képest sokkal jobb, de ők is a sereghajtók közé tartoznak a 2010-es 33. hellyel és a 2030-ra számított 31. hellyel.
A várható élettartamban nagy változások jönnek:
A várakozások szerint a fejlettebb országok közül Magyarországon emelkedik majd legjobban a férfiak születéskor várható élethossza.
A STADAT adatai szerint az 1980-1999 között született Y-generáció születéskor várható élethossza a férfiaknál 65,45-66,32 év, a nőknél 72,70-75,13 év között várható. A Z-generáció, vagyis a 2000-2015 között születettek körében a férfiak élettartama 67,11-72,09 év, a nőknél 75,59-78,61 év között várható.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
