Durván megugrik a magyar férfiak várható élettartama 2030-ra

A 2010-ben született csecsemők esetében az ENSZ adataira támaszkodva azt mondják a kutatók, hogy Magyarországon fog leginkább növekedni a fejlettebb országok között a férfiak várható élettartama, de a nőkét így sem éri utol.

  • Eduline
MTI / Ujvári Sándor

Az ENSZ számára a különböző országok által szolgáltatott adatok szerint Magyarország még mindig a sereghajtók közé tartozik a várható élethossz szempontjából a fejlettebb országok között - derül ki a The Lancet által közzétett kutatásból.

A vizsgált 35 ország közül a 2010-ben született gyerekek életkilátásai szerint a magyar férfiaknak vannak a legrosszabb mutatói, közülük halnak meg a legtöbben 70 éves koruk előtt. A kimutatások szerint ez a szám 2030-ra javulni fog, akkor a 27. helyre jöhetnek fel, megelőzve többek között Horvátországot, Szerbiát, Romániát, Lengyelországot, Szlovákiát és Mexikót. A 2010-ben született magyar nők helyzete a magyar férfiakhoz képest sokkal jobb, de ők is a sereghajtók közé tartoznak a 2010-es 33. hellyel és a 2030-ra számított 31. hellyel.

A várható élettartamban nagy változások jönnek:

  • A 2010-ben született férfiak várható élettartama 70,65 év volt, a nőké 78,42 év.
  • 2030-ra (Alfa-generáció) a férfiak várható élethossza a mérsékelt számítások szerint 78,18 évre, a nőké 81,74 évre emelkedik.

A várakozások szerint a fejlettebb országok közül Magyarországon emelkedik majd legjobban a férfiak születéskor várható élethossza.

A STADAT adatai szerint az 1980-1999 között született Y-generáció születéskor várható élethossza a férfiaknál 65,45-66,32 év, a nőknél 72,70-75,13 év között várható. A Z-generáció, vagyis a 2000-2015 között születettek körében a férfiak élettartama 67,11-72,09 év, a nőknél 75,59-78,61 év között várható.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.