A „gránátnyomás” betegséget sokan sokféleképpen próbálták gyógyítani, volt, aki szerint a nyilvános megalázás a célravezető.
A gránátnyomás tünetegyüttes leginkább a mostani poszttraumás stressz szindrómához hasonlít. A gránátok közeli felrobbanásának fizikai hatásai mellett zavartság, határozatlanság, lassú reakcióidő és indokolatlan fáradtság lép fel. A tünetegyüttest egy angol pszichológus, Charles Myers írta le, aki a „shell shock” (lövedéksokk) elnevezést adta neki.
Ugyan tömeges előfordulása valóban az első világháború lövészárkaihoz köthető, de brit orvosok hasonló esetekről írtak az 1899–1902 között zajló második búr, illetve az 1912– 1913-as első és második Balkán-háború idején is, de a forrásokat tanulmányozva jóval korábbi leírásokban is felismerhetjük a tüneteket. A 17-18. században például sok katonánál állapították meg az akkor „nosztalgia” néven emlegetett, és patológiás állapotnak tartott tünetegyüttest.
A kezelés időben és térben elég változatos képet mutatott. Voltak, akiket egyszerűen leszereltek, hogy „megszabaduljanak a fájdalomtól és a rettegéstől”, míg mások, például az amerikai polgárháború katonaorvosai a nyilvános megszégyenítést tartották üdvözítő gyógymódnak - írta az Index.
Általánosságban elmondható, hogy a hadsereg vezetői és orvosai inkább arra koncentráltak, hogy fenntartsák a bevethető állomány létszámát, és nem arra, hogy a szimptómákat mutatók hosszú távú gyógyulását biztosítsák. Ha végleg vagy egy időre ki is vonták a frontvonalból a „gránátnyomást” kapott katonákat, inkább azért tették, hogy rossz döntéseikkel, hibáikkal ne sodorják veszélybe a többieket. Jellemző volt persze az is, hogy a panaszkodókat szimulánsnak bélyegezték, és visszaküldték a harc sűrűjébe.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
