Döbbenetes dolgot fedeztek fel Leonardo da Vinci jegyzeteiben

Irka-firkának hitték eddig a kutatók Leonardo da Vinci jegyzetfüzetének szélén található ábrákat, ám most kiderült, forradalmi meglátásokat jegyzett fel a polihisztor.

  • Eduline
Wikimedia Commons

Brit levéltárosok az 1920-as években nem tulajdonítottak jelentőséget azoknak a lapszéli ábráknak, amiket da Vinci egyik füzetében találtak. A Múlt-kor most arról ír, a University of Cambridge gépgyártás-technológiával foglalkozó professzora, Ian Hutchings egy véletlen folytán megvizsgálta és rájött, az olasz polihisztor évszázadokkal megelőzte korát.

Leonardo az ábrákkal a két test surlódása során fellépő erőt írta le, ami azért nagy felfedezés, mert eddig úgy tudtuk, csak évszázadokkal később írtak erről tudósok.

Az eddigi ismereteink alapján Guillaume Amontons kétszáz évvel Leonardo után írt először a surlódás törvényéről.

„A vázlatok és a tükörírással írt szöveg világosan jelzi, hogy Leonardo 1493-ban megértette a súrlódás alapjait” – idézi a portál Hutchings-ot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.