Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az utóbbi időben többször esett szó a diákmunka feltételeinek megváltozásáról, mivel idéntől már nem a Munka törvénykönyve, hanem a Szövetkezeti törvény hatálya alá tartozik majd a szabályozás. Ez azonban majd csak a diákmunkák fő szezonja, a nyár után lép életbe, így ha a szünidőben töltenétek be valamilyen állást, még a régi szabályok a mérvadók.

Alapvetően 16 év a korhatár, de iskola szünetben – mint a nyári szünet – már 15 évesen lehet munkát vállalni. Kiskorú esetén azonban szükséges a szülői beleegyezés.
Ha hagyományos munkaszerződést kötnek veletek, akkor el kell érnie a béreteknek a minimálbér összegét, ami idén bruttó 111 ezer forint.
A fiatal munkavállalókat nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára és fejlettségére tekintettel hátrányos következményeket okozhat, ezeket a jogszabály külön fel is sorolja. Napi maximum nyolc, heti legfeljebb 40 órát szabad dolgoznotok, és 18 év alatt nem vállalhattok éjszakai műszakot.
| Kapcsolódó cikkek |
A pihenőidőtöknek el kell érnie a 12 órát, tehát ha délután ötkor végeztek, másnap hajnali öt előtt nem mehettek ismét, és hetente két pihenőnapot kell kiadnia a foglalkoztatónak. Az egyik pihenőnapnak mindenképp vasárnapra kell esnie.
Diákként főleg olyan munkákat kínálnak majd nektek, amikhez iskolaszövetkezeti tagság kell, ami nem csoda, hiszen így jóval olcsóbb a munkáltatónak a foglalkoztatásotok. Nagyjából 130 ezer diák tagja valamelyik szövetkezetnek.
Adózás szempontjából azt érdemes tudni, hogy ugyanolyan jövedelemnek számít a diákmunkából befolyó bér, mintha felnőttként hagyományos módon dolgoznátok. Így persze az adózási szabályok is hasonlók, tehát jövőre az idén nyári munkátokról is bevallást kell készíteni. Ez alól csak az egyszerűsített foglalkoztatás kivétel, ez alá esik a legtöbb idénymunka. Ilyenkor egy úgynevezett mentesített keretösszeg a mérvadó a havi bért illetően.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.