Az utóbbi időben többször esett szó a diákmunka feltételeinek megváltozásáról, mivel idéntől már nem a Munka törvénykönyve, hanem a Szövetkezeti törvény hatálya alá tartozik majd a szabályozás. Ez azonban majd csak a diákmunkák fő szezonja, a nyár után lép életbe, így ha a szünidőben töltenétek be valamilyen állást, még a régi szabályok a mérvadók.
Alapvetően 16 év a korhatár, de iskola szünetben – mint a nyári szünet – már 15 évesen lehet munkát vállalni. Kiskorú esetén azonban szükséges a szülői beleegyezés.
Ha hagyományos munkaszerződést kötnek veletek, akkor el kell érnie a béreteknek a minimálbér összegét, ami idén bruttó 111 ezer forint.
A fiatal munkavállalókat nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára és fejlettségére tekintettel hátrányos következményeket okozhat, ezeket a jogszabály külön fel is sorolja. Napi maximum nyolc, heti legfeljebb 40 órát szabad dolgoznotok, és 18 év alatt nem vállalhattok éjszakai műszakot.
| Kapcsolódó cikkek |
A pihenőidőtöknek el kell érnie a 12 órát, tehát ha délután ötkor végeztek, másnap hajnali öt előtt nem mehettek ismét, és hetente két pihenőnapot kell kiadnia a foglalkoztatónak. Az egyik pihenőnapnak mindenképp vasárnapra kell esnie.
Diákként főleg olyan munkákat kínálnak majd nektek, amikhez iskolaszövetkezeti tagság kell, ami nem csoda, hiszen így jóval olcsóbb a munkáltatónak a foglalkoztatásotok. Nagyjából 130 ezer diák tagja valamelyik szövetkezetnek.
Adózás szempontjából azt érdemes tudni, hogy ugyanolyan jövedelemnek számít a diákmunkából befolyó bér, mintha felnőttként hagyományos módon dolgoznátok. Így persze az adózási szabályok is hasonlók, tehát jövőre az idén nyári munkátokról is bevallást kell készíteni. Ez alól csak az egyszerűsített foglalkoztatás kivétel, ez alá esik a legtöbb idénymunka. Ilyenkor egy úgynevezett mentesített keretösszeg a mérvadó a havi bért illetően.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
