Minden, amit a nyári munkáról tudni akartatok

Az utóbbi időben többször esett szó a diákmunka feltételeinek megváltozásáról, mivel idéntől már nem a Munka törvénykönyve, hanem a Szövetkezeti törvény hatálya alá tartozik majd a szabályozás. Ez azonban majd csak a diákmunkák fő szezonja, a nyár után lép életbe, így ha a szünidőben töltenétek be valamilyen állást, még a régi szabályok a mérvadók.

  • Eduline
pixabay.com

Alapvetően 16 év a korhatár, de iskola szünetben – mint a nyári szünet – már 15 évesen lehet munkát vállalni. Kiskorú esetén azonban szükséges a szülői beleegyezés.

Ha hagyományos munkaszerződést kötnek veletek, akkor el kell érnie a béreteknek a minimálbér összegét, ami idén bruttó 111 ezer forint.

A fiatal munkavállalókat nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára és fejlettségére tekintettel hátrányos következményeket okozhat, ezeket a jogszabály külön fel is sorolja. Napi maximum nyolc, heti legfeljebb 40 órát szabad dolgoznotok, és 18 év alatt nem vállalhattok éjszakai műszakot.

Kapcsolódó cikkek

Diákmunkásokat toboroz a MÁV

Jogi tanács diákmunkásoknak

Az idei szombati munkanapok listája

A pihenőidőtöknek el kell érnie a 12 órát, tehát ha délután ötkor végeztek, másnap hajnali öt előtt nem mehettek ismét, és hetente két pihenőnapot kell kiadnia a foglalkoztatónak. Az egyik pihenőnapnak mindenképp vasárnapra kell esnie.

Diákként főleg olyan munkákat kínálnak majd nektek, amikhez iskolaszövetkezeti tagság kell, ami nem csoda, hiszen így jóval olcsóbb a munkáltatónak a foglalkoztatásotok. Nagyjából 130 ezer diák tagja valamelyik szövetkezetnek.

Adózás szempontjából azt érdemes tudni, hogy ugyanolyan jövedelemnek számít a diákmunkából befolyó bér, mintha felnőttként hagyományos módon dolgoznátok. Így persze az adózási szabályok is hasonlók, tehát jövőre az idén nyári munkátokról is bevallást kell készíteni. Ez alól csak az egyszerűsített foglalkoztatás kivétel, ez alá esik a legtöbb idénymunka. Ilyenkor egy úgynevezett mentesített keretösszeg a mérvadó a havi bért illetően.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.