Tartós munkanélküliség vár a szakiskolai diákokra?

A szakmunkástanulók egy része szülővárosában is könnyen el tud helyezkedni, míg mások nem indulnak jó esélyekkel a...

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

A szakmunkástanulók egy része szülővárosában is könnyen el tud helyezkedni, míg mások nem indulnak jó esélyekkel a szakiskola elvégzése után. Sokan tervezik, hogy külföldön próbálnak szerencsét - írja a Népszabadság. A tanulóknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett  VI. Szakma Sztár Fesztiválon elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldaniuk, 39 szakmában 198 fő induló versenyzett.

Hiába teljesítettek ugyanolyan jól, a női és férfi szabók vagy a bőrdíszművesek nehezebben tudnak majd elhelyezkedni, mint az asztalosok, villanyszerelők, mechatronikai műszerészek, hegesztők vagy szerszámkezelők. A Népszabadság által megkérdezett szakmunkástanulók ugyanakkor nem félnek attól, hogy nem találnak állást. 2013 legkeresettebb szakmáiról itt olvashattok, azt pedig, hogy milyen munkakörökben a legnehezebb elhelyezkedni, itt nézhetitek meg. A 2013/14-es tanév hiányszakmáinak listáit itt találjátok.

Kalmár Zsolt, az MKIK képzési referense elmondta: egyre nő a szakiskolások, illetve az érettségi után szakmát tanulók tudása közötti "színvonalkülönbség". A szakember ezt azzal magyarázta, hogy az elmúlt két évben a végzős középiskolások közül sokan – akik egyébként képességeik alapján egyetemen-főiskolán tanulhatnának tovább – lemondtak a felsőfokú tanulmányokról, és inkább egy szakma megszerzésével próbálnak egzisztenciát teremteni maguknak.

A lap szerint a különbséget tovább növeli majd az új szakképzési törvény, amely a közismereti tárgyak oktatását minimális szinte csökkentette a szakiskolákban, valamint a tankötelezettség korhatárának leszállítása. A szakiskolásokra így - stabil informatikai tudás és nyelvtudás, illetve a tanulásra, fejlődésre való képesség nélkül - előbb-utóbb a tartós munkanélküliség vár - írják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.